Krisztus előtt 15-től az Adriát és a Dunát összekötő hadiút mentén a mai Keszthely területén, lévő települést helyi őslakosok mellett itáliai kereskedők lakták. Később germán és bizánci zsoldosok és kézművesek éreztek. A IV. századtól a lakosság fokozatosan kereszténnyé válik, és az erős avar befolyás hatására létrejön egy nagyon sajátos műveltségű, csak a környékre jellemző kultúra a Keszthely kultúra alakul ki.

A város neve a latin "castellum" szóból átvett szláv szóból a "kostel" szóból ered. Első írásos emléke a veszprémi káptalan okleveléből 1247-ből származik. A Királyi birtokot a Marcali család, majd az ország egyik legbefolyásosabb nemesi családja a Lackfi család szerezte meg. Az összeesküvéssel vádolt Lackfi Istvánt 1397-ben Zsigmond király kivégeztette. Keszthely későbbi befolyásos birtokosai a Gersei Pethő család lett, a mai kastély helyén főúri kúriát építtettek maguknak. A török kor után a Pethők leányági örökösei osztoztak a városon. Az ő részeiket vásárolta fel Festetics Kristóf 1739-ben, így a Festetics család lett Keszthely kizárólagos birtokosa.

A horvátországi származású Festetics család a város fejlődése érdekében kórházat alapított. Nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra is Festetics Kristóf háromosztályos gimnáziumot hozott létre, Gróf Festetics György pedig 1797-ben megalapította Európa első felsőfokú mezőgazdasági intézetét a Georgikont.

A család legnagyobb jövedelme mezőgazdaságból és juhtenyésztésből származott. Festetics Imre a világon elsőként 1819-ben publikálta világon elsőként használta a "természet genetikai törvényei"-t.

A család irodalmi ünnepségeket is rendezett Keszthelyen, ezek a ma is ismert Helikon ünnepségek előfutárai. 1797-ben Festetics György elindítja az első menetrend szerint közlekedő vitorlást a Balatonon a Phönix-et.

Festetics Tasziló került rangban a legmagasabb pozícióra, Ő kapta meg 1911-ben Ferenc Józseftől a hercegi címet. Mary Victoria Hamilton skót hercegnővel kötött házassága révén a Festeticsek európai uralkodócsaládokkal kerültek rokoni kapcsolatba.

Fia, IV. György (1940-) alig nyolc hónaposan örökölte meg a hercegi címet és a Festetics-hitbizományt. A II. világháború végén, 1944 szeptemberében édesanyjával, Maria Haugwitz grófnővel hagyták el az országot. A család ma Bécsben él a Herceg gyakran látogat Keszthelyre, beszél magyarul és örömmel viseli a város díszpolgára címet.

A századfordulón megépültek az első keszthelyi szállodák, a Csányi szálloda (ma földhivatal), Amazon szálló (ma Amazon ház) Leitner szálló (ma Budapest Bank), Hungária szálló (ma Rossmann) és a Balaton parton megépül a város két ikonikus szállodaépülete a Hotel Hullám (1897) és a Hotel Balaton (1895). Hévízen ekkor még kevés szálláslehetőség volt, így a vendégek lovaskocsival később pedig autómobillal ingáztak a gyógyfürdő és a szálláshely között.

A XIX. század közepén megépült a kikötő, az első vízre épített fürdőház a Szigetfürdő 1864-ben nyitotta meg a kapui a fürdővendégek előtt. A balatoni fürdőélet a társadalmi élet helyszíne. Sportrendezvények, teniszbajnokságok, vitorlásversenyek a századfordulón mind a kikapcsolódást szolgálták.

Keszthelyen a szálláshely kínálat csökkenése miatt az utóbbi két évben jelentősen visszaesett a vendégéjszakák száma. A napi turisták száma továbbra is jelentős, a Festetics-kastély évek óta Magyarország leglátogatottabb kastélya.

Hévíztől mindössze 2 kilométerre fekszik Alsópáhok, melyet a Tófürdő közelsége miatt sokan szívesen választanak lakhelyül vagy akár nyaralóhelyül. A település neve a hangutánzó páh szóból ered, ami a bőr ütögetésének páholásának a hangjából származik. A településen tímárok, cserzővargák éltek és a Hévízi-tó melegvizét használták fel a bőr puhítására. Az 1996-ban nyitott családbarát Kolping Hotel Spa & Family Resort szállodának köszönhetően a kisfalu családok kedvelt nyaralóhelye. A lakosok szőlőhegyén napjainkban is sokan foglalkoznak hobbyként bor készítésével, a "hegyről" csodálatos panoráma nyílik Hévízre és a Balatonra.

Bőr-Páh, Németh-Pah, Felpah a korábbi elnevezésben is szerepel a bőr páholására utaló szó. A község több pontjáról gyönyörű balatoni panoráma élvezhető, Hévíz közelsége miatt több a magánszálláshely a településen. Billegéri lovastanyán lovastúrák is elérhetőek. Érdekesség, hogy Felsőpáhok a helyszíne Örkény István Üzenet a palackban című egyperces novellájának. 

Falud település már a római időben is fontos szálláshely volt. 1696-ban Falud szőlőhegyén egy új település tűnt fel Gyenes néven. A XVIII. század során Falud és Gyenes a Festetics család birtokába került, a Keszthelyi lakosoknak volt itt a szőlőhegye, ahová a Festetics család adófizetési kötelezettségét kikerülve költöztek ki a keszthelyiek.

Igazi nyaralóhely, kiváló strandokkal, mint a Lido, a Libás és a Diási játékstrand. A Keszthelyi‑hegységben több kilátó is túrára csábítja a strandolókat. Kedvelt kirándulóhely a Nagymező, ahol útközben agyaggalamb‑lövészet és paintball pálya kínál kikapcsolódást. 2020-ban indult a Gyenescape "Rabul ejt az erdő" kalandjáték, amely a geocachinghez hasonlóan mutatja be a hegység érdekes pontjait. A Természetháza Látogatóközpont és a Festetics Imre Állatpark szintén izgalmas, természetközeli kiállítóhelyek.

A mai község helyén két apró falu volt: Vonyarc, melynek neve a szláv eredetű szőlő szóból származik és Vashegy. Mint a név XIX. század közepétől egyesült a két falu, mely ma nagyközség, és nyáron a minőségi strandja és szép fekvésének köszönhetően kedvelt nyaralóhely.

A település legfőbb nevezetessége a Szent Mihály-kápolna, mely 136 m magas dolomitképződményen áll, helyén korábban vár volt. A legenda szerint a kápolnát 1729-ben 40 halász építette, akik szerencsésen jégtömbön a partra úszva megmenekültek a balatoni viharól. A kápolnától gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi öbölre és a tanúhegyekre Szigligettől Badacsonyig.

Még két érdekességet említenék Vonyarcvashegyen a több mint 7 m magas fénykeresztet, ahonnan, csakúgy, minta a híres botanikusról Kitabel Pálról elnevezett kilátóról gyönyörű balatoni panorámában lehet része a túrázóknak.

A két település Cserszeg és Tomaj a XIX. században egyesültek. A település a Keszthelyi-hegység lábánál teljesen egybeépült Hévízzel, Keszthellyel és Rezivel. Hévízről messziről feltűnik a Margit-kilátó, mely magántulajdonban van és 2015-óta nem látogatható. A kilátót a 2000-es évek elején szeretett feleségének építtette Horváth Jenő botanikus, aki a kilátó alatt tujákkal és fenyőfákkal beültetett botanikuskertet is kialakított. A 31 m magas kilátó 3 szintes, fenyőfából épült és lift is található benne.

A település másik nevezetessége az 1930-ban kútfúrás közben véletlenül felfedezett kútbarlang. A barlang csak külön engedéllyel és vezetővel látogatható, az 52 m mélységbe létra vezet le, a barlang bejárata 2020 novemberében új bejáratot kapott, ami már megfelelő arra, hogy elbírja az új létrát, ahol majd pihenőpontok is lesznek. A barlang valószínűleg hévízes eredetű, a hévíz visszahúzódása után a termekben forrástölcséreket hagyott maga után, melyek teljesen eltömődtek az oldási maradékkal. A barlang hőmérséklete egész évben 8-13 °C között van.

Rezi már a kőkorszak óta lakott hely a majd 2000 fős település, lakossága a környékbeli jó munkalehetőségek miatt folyamatosan növekszik. A lakosság megélhetését a földművelés és állattenyésztés mellett a szőlőművelés biztosította. 1960-as években kőfaragás. A 418 méter magas Meleg-hegy dolomit szirtfokán állnak Rezi várának romjai. A vár építése valamikor a XI-XII. századfordulóra tehető. A vár többször váltott tulajdonost, utolsó gazdái a Gersei Pethő család volt. 1571-ben a család anyagi helyzete leromlott, a várat a XVI. Század végén felrobbantották. Ma a műemlékvédelem alatt álló várrom kedvelt kirándulóhely.

Három falu Kehida, Kustány és Barátsziget egyesülésével jött létre Kehidakustány. Mindháom település története a középkorig vezethető vissza. A török időben elnéptelenedett a vidék a várát lerombolták. 1757-ben a Deák család házasság révén került Kehidára, amikor Deák Gábor feleségül vette Hertelendy Annát. Deák Ferenc 1808-54 között élt Kehidán, ezekben az években a reformkori Magyarország szinte valamennyi kiemelkedő személyisége járt Kehidán. Az 1740-ben épült kúria ma múzeumként és rendezvényhelyszínként működik.

A kénes termálvízre a 80-as években kútfúrás során véletlenül találtak rá. A fürdő 2003-ban privát vállalkozóknak köszönhetően az addig kültéri medencék megújultak, felépült a csúszdával élménymedencével bővített belső rész. A fürdőhöz három különböző kategóriájú szálláshely tartozik, a településen több magánszálláshely fogad vendégeket.

A település nevében a nemes szó abból ered, hogy a falut kisnemesek és cselédjeik lakták. A Pécsi leváltárban őrzőt dokumentumok bizonyítják, hogy Nemesbük a középkorban a környék jelentős települése volt, sőt lakosainak számát tekintve Keszthelynél nagyobb település lehetett. Napjainkban a csodálatos Balatoni panoráma miatt sok külföldi, vásárolta meg az egykori szőlőket és csodálatos villákat épített a település keleti oldalán.

A település nevezetessége a Köszvényes patakon átvezető boltíves Határ-híd, mely az Ófalut és a szőlőhegyet köti össze. A híd bár régebbeinek néz ki 1860-ban épült. Az 1777-ben felszentelt Péter Pál temploma előtt szép park és a több mint 7 méter magas fénykereszt áll.

Nemesbüki Határ-híd: 1860-ban a Köszvényes patak fölé épült kőhid, melyet 10 éve nagyon szépen felújítottak. A történeti leírásokból kiderül, hogy a hidat már egyszer korábban, 1932-ben is renoválni kellett. A kétboltíves híd ritka építészeti megoldás, hasonlót a megyében nem is találni.

Zalaköveskút az ország legkisebb falvainak egyike. Zalaköveskút első írásos említése 1408-ból származik, s a 15. században csak a Köveskúti nemes család tagjai és jobbágyaik lakták a települést. 

Teréz Anya kilátó: A 2 méter magas Kalkuttai Szent Terézről elnevezett kilátó 2012-ben épült a Kálmán hegyre. A kerékpárokat az út mellet hagyva pár perces sétával jutunk fel a 3 szintes kilátóra, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a Kovácsi-hegyre, a zalaszántói Béke Sztupára, a Rezi és Tátika várromokra, Keszthelyre és Hévízre. Szép időben akár Zalaegerszegig is el lehet látni.

Tarkarét bivalytenyészet: Már a Teréz Anya kilátóból látjuk a modern bivalytenyészet épületeit, és a legelőkön nyugodtan kérődző bivalyokat. Majd 200 bivaly él a 300 hektáros területen teljesen szabadon, több hektárnyi erdő és vizes medencék is a bivalyok rendelkezésére állnak. A kilátóból leereszkedve ismerkedhetünk meg a szelíd bivalyokkal. 

A 8000 fős község a Szentlászlói család birtoka volt, 1977-től Gyülevész is Szentlászló része lett. Az 1985-ben Makovecz Imre tervei alapján, a lakosság összefogásával épült faluházban 8 vendégszoba várja a vendégeket. Az 5 km hosszú faluban Kehidakustány közelsége miatt több magánszálláshely is üzemel.

A Zalai dombok közé ékelődött 150 fős zsákfalu a falu központjában az 1912-ben épült haranglábbal egy festői kisfalucska. A 80-évektől elöregedő falut a csendre és jó levegőre vágyó magyar és német családok emelték meg. A falu központjában a Fonfaliget vendégház elvonulások kedvelt helyszíne.

Kemencés kápolna: Szilágyi István kérésére épült a kápolna, aki a sényei szőlőhegyen él, és falusi vendégházat működtet itt. A kápolnától gyönyörű kilátás nyílik a Kovácsi hegyre, a Virágosváron álló sztupára és Rezi várának romjaira. A kápolnához 18%-os emelkedő vezet, ezért bár a kápolna érdekes, de csak fakultatív lehetőségként illesztem be a túraútvonalba. Sénye után mindössze 2 kilométeren erdei földes úton jutunk át Vindornyaszőlősre. A 2 kilométeres szakasz nem véletlenül nem aszfaltos, így Sénye meg tudott maradni zsákfaluként.

A település elnevezése a latin Vindornya- előtag a latin eredetű szőlőmunkás szóból származik. A vulkáni eredetű Kovácsi hegy lábánál, bár inkább hobbiként, de ma is foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Vindornyaszőlős mellett két tanösvény a Buruczki Ferenc Tanösvény, azaz Bazaltutca és az iskolásoknak kialakított lápvilág élővilágát bemutató Vidra tanösvény.

Vindornyaszőlős és Vindornyfok között egykor egy tó volt, majd a XIX. században tőzebánya működött itt, a területet lecsapolták a Vindornya patakot mederbe terelték. 2011-ben pályázati forrásokból elkezdődött a láp visszaállítása, így napjainkra gazdag élőhellyé vált.

Áprilisban a vérszilva– vagy cseresznyeszilva‑fák látványos virágzása kíséri a Vindornya felé vezető utat.  A rózsaszínben pompázó fasor különleges, ünnepi hangulatot ad a településre érkezőknek.  

A XIII. századi település két külön elkülöníthető részből a nemesi Kiskarmacsból és Nagykarmacsból állt. A Gyöngyös patak völgyében fekszik a falu, a helyiek hidak segítségével közlekedtek, így az 1000 főnél is kisebb településen 13 híd található. Karmacs és Hévíz között a kéktúra útvonalon izraelita temető található, ide temetkeztek a XIX. században Hévízre költöző lakosok, akik a fürdőtelepen éttermet és szállodákat üzemeltettek. 

A csárdát 1729-ben urasági kocsmának építette Pethő János földesúr. A régi csárda a XIX. században a híres keszthelyi vásárok idején az állatkereskedők utolsó beszállóhelye volt. Sok kupec ivás közben már üzletet kötött a vásár előtti napon, ezáltal a csárda bérlője is jó haszonhoz jutott. A Gyöngyösi csárdában megfordult Sobri, Milfajt Ferkó, Papp Andor, Mógor (Nagy) Jancsi, Holics Gyuri, Gráfl Ádám is. Savanyó Jóska (1841 -1907), az utolsó hírhedt bakonyi betyár egyik legkedveltebb tanyája volt. Rezi Meleg-hegy alatt a Gyöngyös-patak partján fűzfa alatt kereszt jelzi Kökes Pista és Vak Illés sírját, akiket a 1863-ban a közelben lőttek le a pandúrok.

A római korban a Balaton vízállása a maihoz hasonló lehetett. Fenékpuszta közelében volt a Balatonon a legfontosabb átjárója, ahol fontos provinciát átszelő, kereskedelmi útvonalak keresztezték egymást. A XIX. század végétől folynak itt kutatások, melynek során 3 erődkaput, 6 kerek tornyot, 22 kőépületet, a falakon kívül pedig csaknem 1100 sírt tártak fel. Talajradar felmérések alapján még több épület található az erődben és kb. 4000 sír a temetőkben. Az erődön belül ismert a Horreum (gabonatároló), diadalív, gazdasági épületek, padlófűtéssel ellátott lakóépületek, ókeresztény bazilika, többszintes magtár.

A IV. században épült fel a fenékpusztai erőd. 433-tól a hunok fennhatósága alá került a Dunántúl, majd a keleti gótok lettek e terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül. Az ő fia Nagy Teodorich, valószínű, hogy Fenékpuszta környékén született. Theuderikről formázták a mondabeli Dietrich von Bern ("Theoderich von Verona") alakját. Később az avar birodalom része lett, az erődben élő zárt közösséget nevezi a régészet Keszthely-kultúrának. Az erőd a X. század végén véglegesen elpusztult.

A puszta a magyar nyelvben nem csupán lakatlan, "elpusztult" tájat, illetve települést jelent. A falvaknál is kisebb települések, településrészek szorosan kapcsolódtak a nagybirtokrendszerhez. Lakóik rendszerint nem saját telekkel bíró jobbágyok voltak, hanem alkalmazottak, akik lakhatás és járandóság fejében mezőgazdasági a majorságban. Számos közülük, mint maga Fenékpuszta is, egy korábban lakott hely újraéledéseként jött létre.

Fontos révátkelőhely, 1730-ban Bél Mátyás a neves utazó halászoktól, hajósoktól hangos településről tesz említést. Bottyan-Fenék-pusztai rév 20 perc alatt ért át a Balaton hajdani öblén. Mikor rossz idő, volt az utazók néha napokig is várakozni kényszerültek, a Vámház (Fenékpusztán) és a Szállár ház, (Battyánpusztán) volt a várakozópont vagy akár a betyárok, a híres Patkó testvérek búvóhelye. Battyánypusztán az egykori Festetics kastélyban nádüzem és dongagyár működött.

1839-ben töltés és híd létesült a korábbi révátkelőnél, ahol a XX. század elején még hídpénzt kellett fizetni.

1861-ben épült meg a vasútállomás, melynek neve Keszthely külső pályaudvar volt, fontos vasúti csomópont volt. A vasútállomás épületét 2016-ban újították fel.

A falu határában húzódik a Nyugati-övcsatorna, mely kiváló lehetőséget kínál horgászni vágyók számára. Sokan kedvelik a magyaros ételeket kínáló Kukorica csárdát is. 

Festetics Kristóf nevéhez fűződik építtette fel a barokk stílusú kastélyt, ahol a Festeticsek intézői laktak. Ma a kastély Bél Mátyás látogatóközpont és 2014-ben teljesen megújjult, szálláshely és konferenciaközpontként működik. Bél Mátyás neves tudós, író, utazó 1731 telén hosszabb időt töltött a kastélyban vendégeskedve.

Halászatból élő település, ma több szálláshelye és szabadstrandja is van. Nevezetessége a Múltház 1906-ban épült talpas ház, ahol népszokásokról szóló kiállítás látható. Bartók Béla is járt a településen, látogatását emléktábla jelzi.

A XIX. században a filoxéra járvány idején gróf Szécsényi Imre szőlőtelepítési kormánybiztos irányításával a Festeticsek birtokaiból több, mint 500 telket parcelláztak ki. A települést Szécsényi Imre feleségéről Balatonmáriának nevezeték el. Az első villák egyike volt a híres Béla-vár, amelyet Bernáth Béla ügyvéd építtetett. Sajnos az egykori Bernáth villát az idők során teljesen átalakították.

Több szálláshely és ingyenes, rendezett strandok és a kedvelt horgászhelyek miatt a télen pár száz lakót számláló Balatonmáriafürdő is megtelik élettel a nyári hónapokban.

Viszonylag új település, a Nagyberek közelsége miatt még a XIX. század végén is ritkán lakott mocsaras vidék volt. Egészen a 90-es évekig Fonyódhoz tartozott. A 2000 fős település a nyári hónapokban változatos programokkal, ingyenes stranddal várja a családosokat.

A gyerekeknek felejthetetlen élmény a fenyvesi kisvasúton felfedezni a Berek titokzatos világát. A Fehérvizi Láp a XIX. század közepéig a Balaton öble volt, mára a varázslatos vízivilág csak egy töredéke maradt meg. Az 1500 hektáros Fehérvízi Láp 1977 óta védett terület, ahol megtalálhatóak a láprétek ritkaságai, mint a magyar lednek és a mocsári nőszőfű, vagy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park címermadara a nagykócsag vagy például a nyárilúd is.

A Balatonfenyvesi kisvasút a XIX. században lecsapolt területek könnyebb elérésére készült 1950-ben, ennek elődje egy 4 kilométer hosszú lóvontatású vasút volt. Eleinte nem volt személyszállítás, gazdasági célja volt tőzeget és mésziszapot szállítottak. Az ötvenes évek végéni indult el a személyszállítás a 80-as években már külföldi turisták is utaztak a nosztalgiavonattal Csisztapusztára. A kisvasút jelenleg Somogyszentpálig jár, jelenleg pályázati forrásokból ujjá épül, és valószínűleg jövőre már ismét járni fog a kisvasút másik ága Táska és Csisztapuszta irányába is.

Az ötvenes években Somogy megyében is olajat keresve bukkantak rá a Buzsákhoz tartozó Csisztán a 42 fokos meleg vízre. A kénes víz a mozgásszervi panaszokat gyógyítja. Bár az utóbbi időben voltak fejlesztések, Csiszta még mindig nehezen megközelíthető fürdőhely. A víz gyógyhatása, a kedvező árak és a nosztalgikus hangulat miatt mégis sokak által kedvelt a fürdő.  

A XIII. században említik először írásos okmányok a Villa Task néven, mely település a török időkben a frontvonalon feküdt és szinte teljesen elpusztult. A XVI. Század második felében a törökök szerb/horvát lakosokat telepítettek a Balaton déli településeire. A betelepítés majd egy évszázadon keresztül folyt, a telepesek bár nyelvüket elhagyták, hagyományaikat mind a mai napig folytatják.

Buzsák nagyközség helyén a középkorban Akts és Magyari falvak voltak. Buzsák napjainkban a különleges népművészetéről ismert. A faluház állandó kiállításán tekinthető meg mindhárom híres hímzésfajta a vézás, a boszorkányos, és a rátétes, más nevén "bécsis" hímzés. A Népművészeti Tájházban állandó kiállítás mutatja be a XIX. századi népi építészetet, hímzéseket, és fafaragásokat. A tömésház udvarán évente többször néptánc és hagyományőrző programokat is szerveznek.

A térségben egyedülálló a községben található 26 darab útszéli kegyszobrok és kőkeresztek, melyek a hála kifejezésére állítottak a XIX század végén. Mára a lakóházak egyharmada külföldi tulajdonban van, nyugat-európai tulajdonosok nyaraló és lakóhelye. A pitvaros nádfedeles házak egy részét szépen felújították.

1091-ben Szent László királyunk alapította hazánk egyik legtekintélyesebb monostorát Somogyváron. A mára már csak romokban fennmaradt nemzetközi jelentőségű bencés apátság épület melletti interaktív kiállítás az egykor virágzó monostor életét mutatja be.

A településen található Szácsényi Dénes 1870-ben épült eklektikus kastélya, mely ma szociális nevelőotthonként üzemel.