Hévíz környékéről előkerült régészeti leletek bizonyítják, hogy a mocsaras vidék évezredek lakott. A régi idők emberei azonban nem a tó partján, hanem a környezetében magasabb, szárazabb településeket építettek, ilyen Egregy, Hévízszentandrás és a Páh települések. Hévíz név a XIV. században jelent meg először leírásban, mint "hévízsár". Az első fürdőházak megépülése után az okiratok Hévízfürdő néven említik, a mai belvárosrészt, mely folyamatosan terjeszkedett, majd teljesen egybe épült, Szentandárssal és Egreggyel, majd a települések hivatalosan Hévíz néven 1946-ban egyesültek. A városi rangot Hévíz 1992-ben kapta meg, lakossága folyamatosan növekszik, jelenleg 4500 fő.

A Hévízi-tó a világ legnagyobb biológialag aktív termáltava, bár az új-zélandi Rotoruai-tó nagyobb, de az magas hőmérséklete miatt fürdésre alkalmatlan. A 4,4 hektár vízfelületű termáltavat több forrás táplálja, melyek hőmérséklete 20,2°C és 39,8 °C között van. A különböző forráshasadékok a 38,5 méter mélységű Amphora teremből (14x17m), azaz a forrásbarlangból törnek a felszínre átlagosan másodpercenként 410 liter vízhozammal. A nagy víznyomásnak köszönhetően a tó teljes vízmennyisége 72 óránként teljesen kicserélődik, a víz folyamatos mozgásban van, hőmérséklete az egész tóban állandó. A nyári hónapokban 35-36 °C-os, és a leghidegebb téli napokban sem hűl 24 °C alá.

Az első fürdőépületek Gróf I. Festetics György megbízásából épültek a Hévízi-tóra 1975-ben. Ezeket az épületeket az elmúlt 230 évben többször átépítették, az utolsó felújítás 2019-ben a főbejárat épületének öltözőinél folyt.

A kénes magnéziumkarbonátos gyógyvíz enyhíti a mozgásszervi panaszokat, továbbá megelőzi azoknak a kialakulását. A termálvizet használják még baleseti törések, mozgásszervi műtétek utáni rehabilitációra, vagy gyulladásos ízületi gerincbetegségek, bőrbetegségek,- és számos nőgyógyászai panasz kezelésére is. A Hévízi Tradicionális Kúra 2015 óta védett márka. A kúra érdekessége abban rejlik, hogy a kezelések sorrendje, mennyisége teljesen egyénre szabott. A Hévízi Tradicionális Kúra három alapkezelésből, melynek része a híres hévízi reumatológus dr. Moll Károly találmánya, a súlyfürdő. Az alapkezelések hatását folyamatos szakorvosi felügyelet mellett további négy kiegészítő kezelés teszi teljessé. A kezeléseket Hévízen a Tófürdő mellett hét szállodában is igénybe lehet venni. A kezeléseket minden esetben orvos írja fel, például iszappakolás és súlyfürdő sem adható orvosi vizsgálat nélkül.

Az őshonos fehér tündérrózsa mellett sokkal feltűnőbbek az óriási vörös (pink) színű indiai tündérrózsák, melyek nagy levelei szétterülnek a tó vize fölött, mintegy takaróként óvják azt a kehüléstől. Az vörös tündérrózsát Lovassy Sándor a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg a meleg vizű tóban 1898-ban. Lovassy professzor számos más tündérrózsával is folytatott kísérleteket, azonban az indiai tündérrózsa volt az, mely pár hónap után legyökerezett a tó medrét borító iszapban. Az indiai tündérrózsa mára a város címerében és logójában is megtalálható.

Az 1870-es években épültek a tó mellett az első, akkoriban még egyszintes fürdőépületek, melyeket a fürdő bérlője ifj. Reischl Vencel az 1900-as évek elején kétszintes épületekké bővíttetett. Ezek voltak Hévíz első szálláshelyei, melyeket a második világháború utáni államosításkor a Szent András Reumakórház épületei lettek. Az épületek különálló villák voltak és az építési idejük szerinti számokat viseltek, ma kórház A-D osztályai György ház, Rákóczi ház, Ella villa, Ferenc József ház, Deák ház és Hetesház neveket viselik. A századeleji hangulatot sugárzó dr. Schulhof Vilmos sétány virágágyásai egész évben csodálatba ejtik a Tófürdőre igyekvőket. A Boldog Békeidők, a város napja mindig május elejére esik, a város főkertészei gondos tervezésének köszönhetően ilyenkor a legszebbek a tulipánok.

Az 1870-es években épültek a tó mellett az első, akkoriban még egyszintes fürdőépületek, melyeket a fürdő bérlője ifj. Reischl Vencel az 1900-as évek elején kétszintes épületekké bővíttetett. Ezek voltak Hévíz első szálláshelyei, melyeket a második világháború utáni államosításkor a Szent András Reumakórház épületei lettek. Az épületek különálló villák voltak és az építési idejük szerinti számokat viseltek, ma kórház A-D osztályai György ház, Rákóczi ház, Ella villa, Ferenc József ház, Deák ház és Hetesház neveket viselik. A századeleji hangulatot sugárzó dr. Schulhof Vilmos sétány virágágyásai egész évben csodálatba ejtik a Tófürdőre igyekvőket. A Boldog Békeidők, a város napja mindig május elejére esik, a város főkertészei gondos tervezésének köszönhetően ilyenkor a legszebbek a tulipánok.

A Hévízi Termelői Piac heti három alkalommal (kedd, szombat délelőtt, csütörtökön pedig délután) várja a vásárlóit. A piac különlegessége, hogy a piacvezető csak Zala megyéből és a környékbeli településekről engedi be a termelőket, kézműveseket, vagy használt cikk kereskedőket. Több árus már a kezdetektől majd 10 éve heti három alkalommal kínálja saját készítésű termékeit. A piac nemzetköziségét mutatja, hogy nemcsak a vásárlók, de az árusok között is vannak környéken élő külföldiek britek vagy oroszok is.

A város központi térén a Városházával szemben hét tornyával minden turistának feltűnik a Szentlélek-templom, melyet sokan egyszerűen "Kéktemplom"-nak neveznek. A templom a Béke étterem helyén Bocskai János építész tervei alapján 1996-99 között épült, és a 9-esek napján: 1999.09.09-én avatták fel. Az épület alaprajza nyitott galambszárnyra emlékeztet. A galamb a Szentlélek szimbóluma, csakúgy, mint az épület 7 tornya, mely a Szentlélek hét ajándékát a Bölcsességet, az Értelemet, a Tudást, a Jámborságot, az Erősséget, a Jótanácsot és az Istenfélelem-lelkét szimbolizáljak. A templombelsőben a galamb motívum a főoltáron is felfedezhető, a belő díszítésben a város díszpolgárának Márton László szobrászművész alkotásai kaptak helyet. A visszafogott díszítésű modern templom 1000 fő befogadására képes, kitűnő akusztikáját a tavasztól őszig szerda az Artisjus díjas orgonaművész Teleki Miklós előadásában élvezheti a közönség.

Egyregy városrész, Hévíz magasabb területein található. A középkori település a török időkben elnéptelenedett, ma pedig Hévíz szőlőhegyeként ismert. Napjainkban kilenc étterem vagy borozó csodálatos panorámával jó borokkal és ételekkel várja a vendégeket. Az egykori falu temploma a Szent Magdolna templom, a XIII. század második felében épült és a Balaton-felvidék három épen megmaradt árpád kori temploma közül az egyik legszebb. A temetőkápolnaként használt templom megőrizte a románkori formáját, a csörlőssisakkal fedett torony különlegessége, hogy a kápolna méreteit tekintve nagyobb templombelsőt is el lehetne képzelni hozzá. A templom belső falán látható freskótöredékek 1731-es felújításból származnak. A hely másik különlegessége, hogy a föld alatt húzódó Szent György energiavonalak a templom alatt keresztezik egymást.

2015-ben kialakított római kori romkert Hévíz egyik legszebb parkja. Egregy városrész bejáratánál három római kori épület maradványait is megtalálták. Az egyik épület konzervált alapfalai köré fűszerkert, szabadtéri színpad, játszótér és Múzeum épült. A Múzeum sajnos a pályázati idő lejártával 2020 őszén bezárt. A I-IV. század között használt római kori épület romjai szabad téren továbbra is látogathatóak. Az épület először fa boronaház lehetett, majd a II. századból származó hideg és meleg-vizes medencék nyomait tárták fel a régészek. A III. században Mytrasnak a fényistenségnek szentelték fel az épületet, melynek belsejében kapott helyet a fénytől elzárt szentély. A IV. században a kereszténység megjelenésével a többistenhit megszűnt, az épületet tárolónak használhatták. Pár száz méterre a konzervált romoktól 1925-ben talált római kori téglasír szintén szabadtéren látogatható. Innen indul a Korok és Borok sétaút, azaz az Egregyi borozósor.

2011 óta május első hétvégéjén rendezik meg a Boldog Békeidőkre, a két háború közötti időre emlékeztető fesztiválsorozatot. A város apraja, nagyja, dolgozók és a vendégek egyaránt korhú ruhába vonulnak fel a gyönyörű tulipánokkal díszített belvárosban. A kertészek már az ősz folyamán több mint 6000 tulipánhagymát úgy ültetnek el, hogy a tulipánok erre a hétvégére legyenek teljes virágásban. A felvonulókat zene kíséri végig a város utcáin, majd korhű szöveggel bemutatkoznak, hogy honnan is érkeztek. A rendezvény koncertekkel és gasztonomiai vásárral zárul.

Korszerű eliárással, az elfolyó víz hő- energiájának hasznosításával épült meg a Park utca lépcsosora. A mintegy 70 méter hosszú és 11 méteres szint különbséget áthidaló lépcsosor alatt két vastag csövön vezetik le a szállodai medencékből lefolyó, de még mindig 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletű termálvizet. A 40 millió forint összköltségű beruházás önkormányzati forrásbó valosult meg.

Molnár Jenő (1921–2001) szobrászművész 1992-ben költözött Hévízre, és egészen 2007 márciusában bekövetkezett haláláig élvezte a város vendégszeretetét. Háláját számos alkotással fejezte ki: emlékérmek, plakettek, domborművek és a városban látható emléktáblák jelentős része az ő keze munkáját dicséri. Utolsó hévízi műve, A tó tündére című bronzszobor ma is a Tófürdő bejáratánál fogadja a látogatókat. 1999-ben Pro Urbe Hévíz díjban részesült.

A tapolcai születésű, Munkácsy‑díjas Marton László (1925–2008) szobrászművészt régi, jó kapcsolat fűzte Hévízhez. Első, a városban felállított alkotása a "Kisfaludy emlékére" című szobor volt, amely 1976-ban készült, és ma is a Thermál Hotel előtt látható. Kisplasztikáiból és rajzaiból összeállított első hévízi kiállítását 1977-ben rendezték meg ugyanitt.

1990 után Hévíz több jelentős műalkotással gazdagodott Marton László jóvoltából. A város közterein az ő alkotásai között találjuk többek között Festetics György, Kossuth Lajos, Nagy Imre, Kodály Zoltán, Árpád‑házi Szent Erzsébet mellszobrát, valamint Deák Ferenc, dr. Moll Károly és Széchenyi István egész alakos bronzszobrát.

Művészi munkásságát Hévíz városa 1996-ban a "Hévíz város díszpolgára" kitüntetéssel ismerte el. Kiemelkedő művészi értéke miatt került életművének egy része a Helyi Értéktárba is.

Kattints ide, és kezdheted is az írást. Veritatis et quasi architecto beatae vitae dicta sunt explicabo nemo enim ipsam voluptatem quia voluptas sit aspernatur aut odit aut fugit sed quia consequuntur magni dolores eos qui ratione voluptatem sequi nesciunt.