2020.11.26

NYUGAT-BALATON TURISZTIKAI RÉGIÓ BEMUTATÁSA KIEMELTEN HÉVÍZ KÖZPONTTAL

Bevezető

Három tájegység, egy turisztikai régió: Balaton

A térség bemutatása turisztikai szempontból, célközönségelemzés és rövid SWOT analízis

A Nyugat-Balaton bemutatása

A Balaton és a Hévízi-tó kialakulása

A Keszthelyi-hegység különlegességei

A zalai dombság toszkán tájakat igéző szépsége

Kis-Balaton csodálatos lápvilága

A Nyugat-Balaton és az ember: népi építészet, szőlőtermesztés, erdőgazdálkodás

Hévíz története és látnivalói

Legfontosabb Hévíz környéki települések


Tematikus túrák:

Öko, bio, elektro: hagyományos gazdaságok a Zala völgyében

Időutazás a Festeticsek örökségének nyomában kerékpárral és postakocsival

A Berek titokzatos világa, családi túra


Bevezető


Hazánk turisztikai régiós felosztásában a Balaton mindig fontos szerepet játszott, szerencsésnek mondhatom magam, hogy a Balaton partján élhetek és dolgozhatok. A régió nagy részét a Dunántúli-dombság és a Dunántúli-középhegység tájegysége fedi le. Hévíztől pedig a Nyugat-magyarországi peremvidék tájegysége szintén nagyon könnyen elérhető.

Ebben a leírásban a Hévízen pihenő turistáknak könnyen elérhető a Nyugat-Balatont, a Kis-Balatont, a Zalai-dombságot és a Balaton déli partját szeretném bemutatni. A tanulmány végén a túrajavaslatokat tematikusan, különböző célcsoportok részére állítottam össze.



Három tájegység, egy turisztikai régió: Balaton


Hévíz környéke a földrajzi tájegységek közül három tájegységhez köthető.

Dunántúli középhegység tájegységéhez tartozik többek között a Keszthelyi-fennsík, a Tapolcai-medence, a Balaton-felvidék is.

A Dunántúli-dombság területe négy közepes tájra tagolódik, ehhez tartozik a Balaton-medence, Külső-Somogy, Belső-Somogy, melyek további kistájegységekre tagolódnak, mint a Kis-Balaton medence, a Nagyberkek, a Somogyi parti sík, vagy a Keszthelyi-riviéra.

A Nyugat-magyarországi peremvidék közép tájegysége a Zalai-dombság, melynek kis tájegységei a Zalapáti és a Zalavári-hát fekszik Hévíz közvetlen környezetében.

A Magyar Kormány a turisztikai térségek fejlesztéséről szóló 430/2020 (IX.14) rendelete 1 melléklete 11 turisztikai térségre osztja fel az országot. A Balaton régióhoz 177 település tartozik, ez 44 településsel több, mint az ország második legnagyobb turisztikai térsége Budapest és környéke.

41 település fekszik közvetlenül a Balaton partján, szerencsére a többi 136 település is növekvő sikerrel tudja kivenni a szerepét a turizmusból. Az autóval utazóknak nem jelent gondot, ha pár kilométerre a Balaton partjától foglalja le a szállását. A nyári hónapokban nagyforgalmú 71-es és 7-es főutaktól pár kilométerre elhelyezkedő szállások kínálatában tökéletesen eladható termék, amit a digitális detox, vagy amit a slow tourism kifejezés foglal magában: lelassulás és természet-közeliség. Idegenvezetőként fontosnak tartom, megismertetni az utazókkal, hogy a szépségek gyakran kis dolgokban is rejlenek, a kevésbé híres látnivalók is érdekes történeteket mesélnek.

Az északi parton a Badacsony, Szent-György hegy, Csobánc, Gulács, Haláp, Hegyesd, Szigliget sokak számára ismertek. Ezek a tanhegyek évmilliókig tartó eróziónak köszönhetően különlegesek formával bírnak, és mindig is magukra vonták az emberek figyelmét. A Hévíz melletti Kovácsi hegy szintén vulkáni eredetű, a kevésbé ismert bazalt utca méltán Zala megye hét csodájának egyike. A legrégebbi vulkánkitörések helyszínei a Tihanyi félsziget krátertavai és gejzírmezői vagy Hegyestő elhagyott bányái, évente több ezer túrázót vonzanak.

A Tapolcai-, és a Káli medence, Nivegy völgye tökéletes célpontok azoknak, aki szeretnék felfedezni a toszkán hangulatot sugárzó dimbes-dombos vidéket. A Veszprémi medence után a régió Bakony mészkő hegyei, a Bakony természeti értékei és színes kisfalvai mindig kedvelt kirándulási célpontok voltak.

A Balaton déli és északi partja nagyban különbözik egymástól. A déli part két vulkanikus eredetű tanú hegye a balatonboglári és a fonyódi hegy kedvelt kilátópontok, ahol legcsodálatosabb balatoni naplementében gyönyörködhetünk.

A déli part sokak számára egyenlő a családi fürdőzéssel, nyaralással. Pedig a Balaton déli része is rejt érdekes és kevésbé ismert bakancslistás helyeket, mint például a Neszdei szoborpark, vagy a Balatonboglári pincesor és a Szent László emlékhely Somogyváron.

Leírásom célja, hogy a tömegturizmustól távol eső, de Hévízről könnyen megközelíthető, kevésbé ismert helyek szépségét is bemutassam. Úgy gondolom, hogy az idei évben ezek a kevésbé nagy tömegeket vonzó helyek voltak keresettek. A leírás végén található túraútvonal javaslataimat is ennek megfelelően készítettem el.

Források: Magyar Közlöny: A Kormány 430/2020. (IX. 14.) Korm. rendelete a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet módosításáról


A térség bemutatása turisztikai szempontból, célközönségelemzés és rövid SWOT analízis


Ahhoz, hogy a Balatonhoz érkező célcsoportnak megfelelő programajánlatot tudjunk összeállítani szükséges a célcsoportot megismerni. Hévíz mindössze 6 kilométerre fekszik a Balatontól, az ideérkezők motivációja azonban sokszor teljesen más, mint a Balatonra érkező turistáké.

A Központi Statisztikai Hivatal előző évi adatait összehasonlítva, a Hévízre érkező vendégek évről évre kevesebb vendégéjszakát töltenek el alkalmanként a fürdővárosban. A vendégek keresik a környező aktív kikapcsolódási lehetőségeket. Ezért nagyon fontos, hogy a turizmusból élő, egész éves úti célként ismert városban pihenők, a környékbeli lehetőségekről és látnivalókról könnyen hasznos és érdekes információhoz jussanak. A vendég a relatív rövid szabad idejét a számára a lehető leghasznosabban tudja kihasználni.

A magyar lakosok nagy része ismeri a Balaton üdülőterületeit, gyerekkori táborozás, akár osztálykirándulások, családi nyaralások során felkeresték már a parti részeket. Számottevő a visszatérő vendég, sokan minden évben ugyanazon a településen pihennek, legtöbben csak a nyári hónapokban, kimondottan fürdési célból keresik fel a Balatont. Nyáron a kisgyermekes családok számára a Balatoni strandok jelentik a kikapcsolódást. Az utóbbi évtizedekben a "Nyitott Balaton" és egyéb fesztiválok, mint például a Garda fesztivál, szigligeti Süllő fesztivál és egyéb érdekes programoknak köszönhetően a Balaton egész évben keresett úti céllá vált.

A külföldi lakosok körében az utóbbi években szerencsére már kevésbé dominál az a sztereotípia, hogy a Balaton olcsó, ezért inkább érdekes, új úti célt keresve érkeznek a Balatonhoz. A volt keleti blokkhoz tartozó országok lakói ismerik a Balatont. A környező országokból sokan a szép emlékek, a földrajzi közelségnek köszönhetően szívesen választják a Balatont, mint úti célt. A nemzetközi hírnevű fesztiválok, mint a Balaton Sound szintén vonzerőt jelentenek a fiatal külföldi turisták körében. A nagyobb Balaton parti szállodák kapcsolatainak és a jó sales munkájuknak köszönhetően a tavaszi és őszi hónapokban, - bár évről évre kevesebb, - de jelentős a buszos beutaztatók száma is.

Ezzel szemben Hévíz mindig is egész éves úti célt jelentett a kikapcsolódást és gyógyulást kereső vendégek számára, hiszen a Hévíz-tó hőmérséklete egész évben alkalmas szabadtéri fürdőzésre.

A tavalyi évben Hévíz Budapest után Magyarország leglátogatottabb városa volt. A 4500 lakosú világhírű fürdővárosban több, mint 1.200.000 vendégéjszakát töltöttek el a hazai és külföldi vendégek. A világ legnagyobb biológiailag aktív termáltava kedvelt egyedi úti cél, az elmúlt években 45 különböző küldőpiacról regisztráltak vendégeket a szállásadók. A Tófürdőre és a hévízi szállodákban jelentős számban érkeznek mozgásszervi panaszokkal küzdő vendégek is, akik a Hévízi Tradicionális Kúrán vesznek részt, amelynek ajánlott időtartama 2-3 hét. A gyógykezelések orvosi felügyelettel teljesen egyénre szabottan zajlanak. A kezelések hétköznapokon vannak, a hétvégén és a nap második felében a Hévízre érkező vendégek szívesen részt vesznek a városi vagy környékbeli programokon.

Az utóbbi években a magas színvonalú szálláshelyeknek és a szállásválasztéknak köszönhetően egyre több a fiatal utazó Hévízen is. Ők általában 2-3 éjszakát töltenek el a fürdővárosban elsősorban kikapcsolódás céljából érkeznek. A családos, vagy a fiatalabb utazóközönség előszeretettel fedezi fel a környéket, szívesen túrázik vagy kerékpározik. Szerencsére a belföldi vendégek nagy többsége pár napos wellness kikapcsolódás után többnyire pozitív élménnyel távozik, és sokan szívesen vissza is térnek Hévízre.

Azonban nagy reklámzajban a célországokban fontos a folyamatos jelenlét és imázs építés. A helyi Tourinform irodáknak és az idegenvezetőknek is fontos szerepe van abban, hogy a Balatontól pár kilométerre fekvő településeket is bevonják a balatoni turizmusba. Az utóbbi évtizedekben erre jó példa a Balaton-felvidéki települések, mint Kővágóörs, Salföld, Kapolcs marketing kommunikációjának, az új kedvelt éttermeknek, trendi helyeknek köszönhetően ezek a települések egyre jobban jelen vannak a Balaton turisztikai térképén.


A Nyugat-Balaton bemutatása


Nyugat-Balaton régió, West-Balaton Térségmarketing Közhasznú társaságot, mint Keszthely, Hévíz, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Kehidakustány, Zalakaros települések alapították 2000-ben. A régiós bemutatómban, szívesen használom a Nyugat-Balaton elnevezést, azonban a három megyét magában ölelő földrajzilag három nagy tájegységhez a Dunántúli-dombsághoz és a Dunántúli-középhegységhez és a Nyugat-magyarországi peremvidékhez tartozik.

Idegenvezetőként a Hévízen megszálló vendégeknek szeretném bemutatni Hévíztől fél óra autóútra fekvő, könnyen elérhető természeti és épített látnivalóit.

Források: www.west-balaton.hu


A Balaton és a Hévízi-tó kialakulása


A mai Balaton helyén 9 millió évvel ezelőtt a Pannon tenger hullámzott. 3 millió évvel ezelőtt a tenger visszahúzódott, és környék Európában a legsűrűbben borított vulkánok földjévé változott. A vulkánkitörések és a kéreg mozgások következtében a mai Meleg hegyen feltört az első Hévízi-forrás, amelynek feltörési pontja az elkövetkező millió évek során a mai helyére tolódott át. A vulkáni tevékenység megszűnése után a szél és a víz formálta a mai tanhegyeinket. A szél a finom löszös pannon homokot a Balaton déli részére fújta át, a bazaltlávával fedett részek viszont megtartották eredeti szintjüket és különös formát kaptak. 20.000 évvel ezelőtt a Balaton medencéje lassan feltöltődött csapadék,- és a folyók vizével. Körülbelül 10.000 évvel ezelőtt volt a Balaton kiterjedése a legnagyobb, mint 12.000 négyzetkilométer.

Balaton 12 ezer ével ezelőtt
Balaton 12 ezer ével ezelőtt

A római időkben a Balaton kiterjedése körülbelül a mai szinten lehetett, ekkor vált jelentőssé fenéki átkelőhely. Majd ismét hűvösebbé vált az időjárás, ekkor az balatoni átkelőhely átterelődött Zalavár felé. A Balatoni Múzeum bemutatófilmje nagyon negatív jövőt jósol a Balatonnak, mely 2200-ra fürdésre teljesen alkalmatlanná válhat.

A mai Balaton méretei: 595 km2 területű, 1,8 km3 térfogatú tó középvízállása 104,5 m Adria feletti magasságban van, átlagos vízmélysége 3 m, legmélyebb pontja a Tihanyi kútnál 12 m. Legkeskenyebb pontja 1,5 km, legszélesebb a Balatonfűzfőnél, majdnem 14 m. 44 vízfolyás táplálja melyből legnagyobb a Zala folyó. Egyetlenegy épített kifolyása a Sió csatorna, melyen keresztül a Siózsilippel szabályozott Balaton vize Bogyiszlónál a Dunába torkollik.

Források: Balatoni Múzeum kiállítás anyaga


A Keszthelyi-hegység különlegességei


A Dunántúli-középhegység legnyugatibb tagja. A dolomitból álló Keszthelyi-hegység felszínét kőoszlopok, víznyelők, töbrök, szurdokvölgyek teszik változatossá. A környéken több tanösvényt és kilátót is kialakítottak. Keszthelyi-hegység túlnyomótöbbségét a dolomit alkotja, ami mintegy 2 millió évvel ezelőtt emelkedett ki környezetéből.

Magyarországon 4 Vadlán lik létezik, ebből az egyik Gyenesdiás, a másik Zalaszántó közelében, azaz ezek az érdekes természeti képződmények csakúgy minta a kilátópontok Hévíztől könnyen megközelíthetőek. Országosan is ritka, különleges elegyes karszterdő fedi, virágos kőris, bükk, a karszterdők helyére telepített, az utóbbi időben erősen pusztuló fekete fenyők. A Keszthelyi-hegységben 80 védett növényfaj él, mint például nősziromfélék, orchideák (köztük az adriai sallangvirág, a légybangó), gérbics, árvalányhajak, kökörcsinek, körtikék, szegfűfélék.


A zalai dombság toszkán tájakat igéző szépsége


A Nyugat-magyarországi peremvidéken elterülő középtáj. A Keszthelyi hegységtől nyugatra a Hévízi félsziget után elterülő Zalavári hát, melytől tovább nyugatra a Zala-völgye fekszik, majd ugyanilyen dombos területtel és talajszerkezettel folytatódik 12 kilométer szélességben és 50 kilométer hosszúságban a Zalaapáti hát.

A Balaton vize egész a történeti időkig elfoglalta az Alsó Zala-völgye területet, ezért jelentős a tőzegképződés, ezen a részen több tőzegmedrű tó található, melyek a tőzegkitermelésnek köszönhetően keletkeztek. A Zala Termálvölgye Egyesület működése 30 településre terjed ki, az egyesület által létrehozott Nyitott Porta hálózatnak jelenleg 24 őstermelő, illetve gazdálkodó a tagja. A Nyitott Porták hálózathoz a túra leírások során még visszatérek.

Ezek a lankás völgyek a dimbes-dombos toszkán tájat idézik, talán ezért sem véletlen, hogy a római légiósok és kereskedők szívesen települtek le ezen a részen.

Források: www.uj.zalatermalvolgye.hu


Kis-Balaton csodálatos lápvilága


A XVIII. század végiig a Kis-Balaton a Balaton egyik öble volt, ahol a Zala folyó lerakta hordalékát, és a nádas terület a Balaton természetes víztisztításáról gondoskodott. Az emberi átalakításoknak köszönhetően, mint a Sió csatorna építése és folyamatos lecsapolási munkálatok miatt, a Zala egyenesen a Keszthelyi-öbölbe torkollott, ami a Balaton víz minőségéének romlásához vezetett. A Kis-Balaton 1951 óta védett, ma a 150 négyzetkilométer kiterjedésű terület a Balaton-felvidéki Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A vízügyi szakemberek folyamatosan dolgoznak azon, hogy az eredeti állapotot visszaállítsák, ezért a nádas területeket elárasztották, az első ütemben a Hídvégi-tó a második ütemben az Ingói berek és a Fenéki területeket vízzel. A 76-os főút mentén az elszáradt vízből kiálló fák -melyek misztikussá varázsolják a tájat - ezen vízvédelmi munkálatok mementói.

A Kis-Balaton nagy részére a látogatók csak engedéllyel léphetnek be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakvezetésein kizárólag vezetővel közelíthető meg a Diás sziget, mellyel a magyar látogatók Fekete István Tüskevár regényéből ismerhetnek.

A Kis-Balaton növény és állatvilága Európában egyedülálló. Magyarországon 370 madárfaj közül 150 madárfaj fészkel itt, mint a nagykócsag, kormorán, kanalas gém, üstökös gém, búbos vöcsök, szürke- és vörösgém, szárcsa, nádi rigó. A téli hónapokban óriási vadlúd csapatok festik sötétre az égboltot. Emlősök közül a legjellemzőbb a vidra, a nyuszt, az aranysakál.

A különleges élővilágot az újonnan kialakított Kis-Balaton Látogatóközpontban ismerhetik meg a természet iránt érdeklődők.


A Nyugat-Balaton és az ember: népi építészet, szőlőtermesztés, erdőgazdálkodás


A Keszthelyi hegységben található elegendő kő szolgált alapanyagul a parasztházak, kúriák építéséhez. A vályogházakkal szemben a régi kőházak méltóságteljesen állva tudtak maradni ezen a környéken. Mint a Kárpát-medence nagy részén itt is a földszintes épületek voltak a parasztházak, hiszen a régi parasztember kint élt az udvaron az állatokkal, a földet művelte, tulajdonképpen csak aludni meg főzni ment a házba. A XVIII. században a házaknak nincsenek szobái és üvegezett ablakai, amiket lefedtek. Az egész ház, de még a konyha is sötét volt.

A hátsó helységek szolgáltak az ólaknak, istállóknak, amely mögött konyhakert volt. Sok település tipikusan Zala és Somogy megyében is egyutcás település. A zalai embereknek jellemzően "hegye" volt, ami a szőlőhegyet jelentette, ahol a férfiemberek idejük jó részét szőlőmetszéssel, borkészítéssel töltötték. Napjainkban sokan kiköltöztek vagy nyaralót építettek az egykori szőlőskertek helyén.

A szőlőtermesztés tudományát a rómaiak hozták magukkal Pannónia tartományba, így a Balaton környékére is. Erről tanúskodik a közelben előkerült kerámiaedény felirata: Da Bibere (adj innom). A Nyugat-Balatonon elterülő Balaton-felvidéki borvidéket az eltérő természeti adottságok miatt három körzetre tagolják:

  • Káli körzet - a talajképző kőzet főleg bazalt és annak tufája
  • Balatonederics-lesencei körzet
  • Cserszegi körzet - a talajképző kőzet főleg dolomit és márga: Balatongyörök, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Rezi, Várvölgy, Vonyarcvashegy

A környéken 1960-ban Bakonyi Károly egyetemi professzor kísérleteinek eredményeként az Irsai Olivér és a piros Tramini szőlőfajta keresztezéséből készült a Cserszegi Fűszeres, mely finom bort ad, de jól bírja a hidegebb időjárást és hamar érik.

A Keszthelyi-hegység térképezett területeinek 32,6 %-a erdő a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Bakonyerdő és az Erdő és Fafeldolgozó Rt. kezelésében áll.

Régen a szőlősorok fölött húzódó dolomit kopárok ejtették rabul az arra járót, ma azonban a betelepített fekete fenyvesekkel a terület a horvát tengerparthoz hasonló különleges mediterrán hangulatot áraszt. A fekete fenyvesek pár évtizeddel ezelőtt tömegesen kezdtek el pusztulni, ami a szárazabb és melegebb időjárásnak tudható be.


Hévíz története és látnivalói


Hévíz környékéről előkerült régészeti leletek bizonyítják, hogy a mocsaras vidék évezredek lakott. A régi idők emberei azonban nem a tó partján, hanem a környezetében magasabb, szárazabb településeket építettek, ilyen Egregy, Hévízszentandrás és a Páh települések. Hévíz név a XIV. században jelent meg először leírásban, mint "hévízsár". Az első fürdőházak megépülése után az okiratok Hévízfürdő néven említik, a mai belvárosrészt, mely folyamatosan terjeszkedett, majd teljesen egybe épült, Szentandárssal és Egreggyel, majd a települések hivatalosan Hévíz néven 1946-ban egyesültek. A városi rangot Hévíz 1992-ben kapta meg, lakossága folyamatosan növekszik, jelenleg 4500 fő.

Hévízi-tó hőlégballonból
Hévízi-tó hőlégballonból

Hévízi-tó


A Hévízi-tó a világ legnagyobb biológialag aktív termáltava, bár az új-zélandi Rotoruai-tó nagyobb, de az magas hőmérséklete miatt fürdésre alkalmatlan. A 4,4 hektár vízfelületű termáltavat több forrás táplálja, melyek hőmérséklete 20,2°C és 39,8 °C között van. A különböző forráshasadékok a 38,5 méter mélységű Amphora teremből (14x17m), azaz a forrásbarlangból törnek a felszínre átlagosan másodpercenként 410 liter vízhozammal. A nagy víznyomásnak köszönhetően a tó teljes vízmennyisége 72 óránként teljesen kicserélődik, a víz folyamatos mozgásban van, hőmérséklete az egész tóban állandó. A nyári hónapokban 35-36 °C-os, és a leghidegebb téli napokban sem hűl 24 °C alá.

Az első fürdőépületek Gróf I. Festetics György megbízásából épültek a Hévízi-tóra 1975-ben. Ezeket az épületeket az elmúlt 225 évben többször átépítették, az utolsó felújítás 2019-ben a főbejárat épületének öltözőinél folyt.

A kénes magnéziumkarbonátos gyógyvíz enyhíti a mozgásszervi panaszokat, továbbá megelőzi azoknak a kialakulását. A termálvizet használják még baleseti törések, mozgásszervi műtétek utáni rehabilitációra, vagy gyulladásos ízületi gerincbetegségek, bőrbetegségek,- és számos nőgyógyászai panasz kezelésére is. A Hévízi Tradicionális Kúra 2015 óta védett márka. A kúra érdekessége abban rejlik, hogy a kezelések sorrendje, mennyisége teljesen egyénre szabott. A Hévízi Tradicionális Kúra három alapkezelésből, melynek része a híres hévízi reumatológus dr. Moll Károly találmánya, a súlyfürdő. Az alapkezelések hatását folyamatos szakorvosi felügyelet mellett további négy kiegészítő kezelés teszi teljessé. A kezeléseket Hévízen a Tófürdő mellett hét szállodában is igénybe lehet venni. A kezeléseket minden esetben orvos írja fel, például iszappakolás és súlyfürdő sem adható orvosi vizsgálat nélkül.

Indiai tündérrózsa (Nympaea rubra var. loniflora)


Az őshonos fehér tündérrózsa mellett sokkal feltűnőbbek az óriási vörös (pink) színű indiai tündérrózsák, melyek nagy levelei szétterülnek a tó vize fölött, mintegy takaróként óvják azt a kehüléstől. Az vörös tündérrózsát Lovassy Sándor a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg a meleg vizű tóban 1898-ban. Lovassy professzor számos más tündérrózsával is folytatott kísérleteket, azonban az indiai tündérrózsa volt az, mely pár hónap után legyökerezett a tó medrét borító iszapban. Az indiai tündérrózsa mára a város címerében és logójában is megtalálható.

Hévízi villák, a Szent András Reumakórház épületei


Az 1870-es években épültek a tó mellett az első, akkoriban még egyszintes fürdőépületek, melyeket a fürdő bérlője ifj. Reischl Vencel az 1900-as évek elején kétszintes épületekké bővíttetett. Ezek voltak Hévíz első szálláshelyei, melyeket a második világháború utáni államosításkor a Szent András Reumakórház épületei lettek. Az épületek különálló villák voltak és az építési idejük szerinti számokat viseltek, ma kórház A-D osztályai György ház, Rákóczi ház, Ella villa, Ferenc József ház, Deák ház és Hetesház neveket viselik. A századeleji hangulatot sugárzó dr. Schulhof Vilmos sétány virágágyásai egész évben csodálatba ejtik a Tófürdőre igyekvőket. A Boldog Békeidők, a város napja mindig május elejére esik, a város főkertészei gondos tervezésének köszönhetően ilyenkor a legszebbek a tulipánok.

Véderdő


A Hévízi-tavat 60 hektáros Véderdő (25 éve Természetvédelmi Terület) veszi körül, melynek nagy része telepített erdő 200 éves platánok mocsárciprus, kínai ősfenyő, kőrisek, bükkösök és őshonos égerfa is megtalálható a tó körül. A Véderdő óriásai védik a tó vizét a kiüléstől, a portól és az autók zajától emellett lakhelyet adnak számos madárfajnak, sünöknek, mókusoknak és kellemes sétaútvonalakat nyújtanak az embereknek. A véderdő mellett a Hévízi-lefolyó partja azaz a Berki sétaútvonal a tőzegmező szintén könnyen, gyalogosan járható szakasz. A lefolyó csatornát a Festetics család vízibivalyokkal tapostatta ki, hogy a Tófürdő csapadékosabb téli időben is megközelíthető legyen. A téli hónapokban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park engedélyével több vízitúra szervező hirdet meg félnapos programot: "evezvést a téli gőzölgő patakon".

Hévízi Termelői Piac


A Hévízi Termelői Piac heti három alkalommal (kedd, szombat délelőtt, csütörtökön pedig délután) várja a vásárlóit. A piac különlegessége, hogy a piacvezető csak Zala megyéből és a környékbeli településekről engedi be a termelőket, kézműveseket, vagy használt cikk kereskedőket. Több árus már a kezdetektől majd 10 éve heti három alkalommal kínálja saját készítésű termékeit. A piac nemzetköziségét mutatja, hogy nemcsak a vásárlók, de az árusok között is vannak környéken élő külföldiek britek vagy oroszok is.

Hévízi Szentlélek-templom


A város központi térén a Városházával szemben hét tornyával minden turistának feltűnik a Szentlélek-templom, melyet sokan egyszerűen "Kéktemplom"-nak neveznek. A templom a Béke étterem helyén Bocskai János építész tervei alapján 1996-99 között épült, és a 9-esek napján: 1999.09.09-én avatták fel. Az épület alaprajza nyitott galambszárnyra emlékeztet. A galamb a Szentlélek szimbóluma, csakúgy, mint az épület 7 tornya, mely a Szentlélek hét ajándékát a Bölcsességet, az Értelemet, a Tudást, a Jámborságot, az Erősséget, a Jótanácsot és az Istenfélelem-lelkét szimbolizáljak. A templombelsőben a galamb motívum a főoltáron is felfedezhető, a belő díszítésben a város díszpolgárának Márton László szobrászművész alkotásai kaptak helyet. A visszafogott díszítésű modern templom 1000 fő befogadására képes, kitűnő akusztikáját a tavasztól őszig szerda az Artisjus díjas orgonaművész Teleki Miklós előadásában élvezheti a közönség.

kerékpártúra az egregyi templomnál
kerékpártúra az egregyi templomnál

Egregyi, Árpád kori templom


Egyregy városrész, Hévíz magasabb területein található. A középkori település a török időkben elnéptelenedett, ma pedig Hévíz szőlőhegyeként ismert. Napjainkban kilenc étterem vagy borozó csodálatos panorámával jó borokkal és ételekkel várja a vendégeket. Az egykori falu temploma a Szent Magdolna templom, a XIII. század második felében épült és a Balaton-felvidék három épen megmaradt árpád kori temploma közül az egyik legszebb. A temetőkápolnaként használt templom megőrizte a románkori formáját, a csörlőssisakkal fedett torony különlegessége, hogy a kápolna méreteit tekintve nagyobb templombelsőt is el lehetne képzelni hozzá. A templom belső falán látható freskótöredékek 1731-es felújításból származnak. A hely másik különlegessége, hogy a föld alatt húzódó Szent György energiavonalak a templom alatt keresztezik egymást.

Villa Rustica, római kori romkert és római katonasír


2015-ben kialakított római kori romkert Hévíz egyik legszebb parkja. Egregy városrész bejáratánál három római kori épület maradványait is megtalálták. Az egyik épület konzervált alapfalai köré fűszerkert, szabadtéri színpad, játszótér és Múzeum épült. A Múzeum sajnos a pályázati idő lejártával 2020 őszén bezárt. A I-IV. század között használt római kori épület romjai szabad téren továbbra is látogathatóak. Az épület először fa boronaház lehetett, majd a II. századból származó hideg és meleg-vizes medencék nyomait tárták fel a régészek. A III. században Mytrasnak a fényistenségnek szentelték fel az épületet, melynek belsejében kapott helyet a fénytől elzárt szentély. A IV. században a kereszténység megjelenésével a többistenhit megszűnt, az épületet tárolónak használhatták. Pár száz méterre a konzervált romoktól 1925-ben talált római kori téglasír szintén szabadtéren látogatható. Innen indul a Korok és Borok sétaút, azaz az Egregyi borozósor.

Források:

  • www.heviz.hu
  • Szántó Endre: Hévíz és környéke (útikönyv) Nereus Bt. Hévíz
  • Müller Róbert: Római kori épület Hévíz-Egregyen az Attila utcában, Régészeti értékeink 10., Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2004.


Legfontosabb Hévíz környéki települések


Keszthely


Krisztus előtt 15-től az Adriát és a Dunát összekötő hadiút mentén a mai Keszthely területén, lévő települést helyi őslakosok mellett itáliai kereskedők lakták. Később germán és bizánci zsoldosok és kézművesek éreztek. A IV. századtól a lakosság fokozatosan kereszténnyé válik, és az erős avar befolyás hatására létrejön egy nagyon sajátos műveltségű, csak a környékre jellemző kultúra a Keszthely kultúra alakul ki.

A város neve a latin "castellum" szóból átvett szláv szóból a "kostel" szóból ered. Első írásos emléke a veszprémi káptalan okleveléből 1247-ből származik. A Királyi birtokot a Marcali család, majd az ország egyik legbefolyásosabb nemesi családja a Lackfi család szerezte meg. Az összeesküvéssel vádolt Lackfi Istvánt 1397-ben Zsigmond király kivégeztette. Keszthely későbbi befolyásos birtokosai a Gersei Pethő család lett, a mai kastély helyén főúri kúriát építtettek maguknak. A török kor után a Pethők leányági örökösei osztoztak a városon. Az ő részeiket vásárolta fel Festetics Kristóf 1739-ben, így a Festetics család lett Keszthely kizárólagos birtokosa.

A horvátországi származású Festetics család a város fejlődése érdekében kórházat alapított. Nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra is Festetics Kristóf háromosztályos gimnáziumot hozott létre, Gróf Festetics György pedig 1797-ben megalapította Európa első felsőfokú mezőgazdasági intézetét a Georgikont.

A család legnagyobb jövedelme mezőgazdaságból és juhtenyésztésből származott. Festetics Imre a világon elsőként 1819-ben publikálta világon elsőként használta a "természet genetikai törvényei"-t.

A család irodalmi ünnepségeket is rendezett Keszthelyen, ezek a ma is ismert Helikon ünnepségek előfutárai. 1797-ben Festetics György elindítja az első menetrend szerint közlekedő vitorlást a Balatonon a Phönix-et.

Festetics Tasziló került rangban a legmagasabb pozícióra, Ő kapta meg 1911-ben Ferenc Józseftől a hercegi címet. Mary Victoria Hamilton skót hercegnővel kötött házassága révén a Festeticsek európai uralkodócsaládokkal kerültek rokoni kapcsolatba.

Fia, IV. György (1940-) alig nyolc hónaposan örökölte meg a hercegi címet és a Festetics-hitbizományt. A II. világháború végén, 1944 szeptemberében édesanyjával, Maria Haugwitz grófnővel hagyták el az országot. A család ma Bécsben él a Herceg gyakran látogat Keszthelyre, beszél magyarul és örömmel viseli a város díszpolgára címet.

A századfordulón megépültek az első keszthelyi szállodák, a Csányi szálloda (ma földhivatal), Amazon szálló (ma Amazon ház) Leitner szálló (ma Budapest Bank), Hungária szálló (ma Rossmann) és a Balaton parton megépül a város két ikonikus szállodaépülete a Hotel Hullám (1897) és a Hotel Balaton (1895). Hévízen ekkor még kevés szálláslehetőség volt, így a vendégek lovaskocsival később pedig autómobillal ingáztak a gyógyfürdő és a szálláshely között.

A XIX. század közepén megépült a kikötő, az első vízre épített fürdőház a Szigetfürdő 1864-ben nyitotta meg a kapui a fürdővendégek előtt. A balatoni fürdőélet a társadalmi élet helyszíne. Sportrendezvények, teniszbajnokságok, vitorlásversenyek a századfordulón mind a kikapcsolódást szolgálták.

Keszthelyen a szálláshely kínálat csökkenése miatt az utóbbi két évben jelentősen visszaesett a vendégéjszakák száma. A napi turisták száma továbbra is jelentős, a Festetics-kastély évek óta Magyarország leglátogatottabb kastélya.

Festetics kastély
Festetics kastély

Alsópáhok


Hévíztől mindössze 2 kilométerre fekszik Alsópáhok, melyet a Tófürdő közelsége miatt sokan szívesen választanak lakhelyül vagy akár nyaralóhelyül. A település neve a hangutánzó páh szóból ered, ami a bőr ütögetésének páholásának a hangjából származik. A településen tímárok, cserzővargák éltek és a Hévízi-tó melegvizét használták fel a bőr puhítására. Az 1996-ban nyitott családbarát Kolping Hotel Spa & Family Resort szállodának köszönhetően a kisfalu családok kedvelt nyaralóhelye. A lakosok szőlőhegyén napjainkban is sokan foglalkoznak hobbyként bor készítésével, a "hegyről" csodálatos panoráma nyílik Hévízre és a Balatonra.

Felsőpáhok


Bőr-Páh, Németh-Pah, Felpah a korábbi elnevezésben is szerepel a bőr páholására utaló szó. A község több pontjáról gyönyörű balatoni panoráma élvezhető, Hévíz közelsége miatt több a magánszálláshely a településen. Billegéri lovastanyán lovastúrák is elérhetőek. Érdekesség, hogy Felsőpáhok a helyszíne Örkény István Üzenet a palackban című egyperces novellájának.

Gyenesdiás


Falud település már a római időben is fontos szálláshely volt. 1696-ban Falud szőlőhegyén egy új település tűnt fel Gyenes néven. A XVIII. század során Falud és Gyenes a Festetics család birtokába került, a Keszthelyi lakosoknak volt itt a szőlőhegye, ahová a Festetics család adófizetési kötelezettségét kikerülve költöztek ki a keszthelyiek.

Igazi nyaralóhely jó minőségű strandokkal, mint a Lido, Libás és a Diási játékstrand. A Keszthelyi hegységben több kilátó is túrára csábítja a strandolókat. Kedvelt kirándulóhelye a Nagymező, ahol útközben agyaggalamb lövészet és paintball pálya nyújt kikapcsolódást. 2020-ban indult a Gyenescape, rabul ejt az erdő kalandjáték, mely a geocachinghez hasonlóan mutatja be a Keszthelyi-hegység érdekes helyeit. A Természetháza Látogatóközpont és a Festetics Imre Állatpark szintén érdekes termeszt közeli kiállítóhelyek. Egész éven át nyitva tartó szálláshely a Wellness Hotel Katalin, a nyári hónapokban több kemping és magánház fogad vendégeket.

Vonyarcvashegy


A mai község helyén két apró falu volt: Vonyarc, melynek neve a szláv eredetű szőlő szóból származik és Vashegy. Mint a név XIX. század közepétől egyesült a két falu, mely ma nagyközség, és nyáron a minőségi strandja és szép fekvésének köszönhetően kedvelt nyaralóhely.

A település legfőbb nevezetessége a Szent Mihály-kápolna, mely 136 m magas dolomitképződményen áll, helyén korábban vár volt. A legenda szerint a kápolnát 1729-ben 40 halász építette, akik szerencsésen jégtömbön a partra úszva megmenekültek a balatoni viharól. A kápolnától gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi öbölre és a tanúhegyekre Szigligettől Badacsonyig.

Még két érdekességet említenék Vonyarcvashegyen a több mint 7 m magas fénykeresztet, ahonnan, csakúgy, minta a híres botanikusról Kitabel Pálról elnevezett kilátóról gyönyörű balatoni panorámában lehet része a túrázóknak.


Szent Mihály-káponlna és Kleo kutyám
Szent Mihály-káponlna és Kleo kutyám

Cserszegtomaj


A két település Cserszeg és Tomaj a XIX. században egyesültek. A település a Keszthelyi-hegység lábánál teljesen egybeépült Hévízzel, Keszthellyel és Rezivel. Hévízről messziről feltűnik a Margit-kilátó, mely magántulajdonban van és 2015-óta nem látogatható. A kilátót a 2000-es évek elején szeretett feleségének építtette Horváth Jenő botanikus, aki a kilátó alatt tujákkal és fenyőfákkal beültetett botanikuskertet is kialakított. A 31 m magas kilátó 3 szintes, fenyőfából épült és lift is található benne.

A település másik nevezetessége az 1930-ban kútfúrás közben véletlenül felfedezett kútbarlang. A barlang csak külön engedéllyel és vezetővel látogatható, az 52 m mélységbe létra vezet le, a barlang bejárata 2020 novemberében új bejáratot kapott, ami már megfelelő arra, hogy elbírja az új létrát, ahol majd pihenőpontok is lesznek. A barlang valószínűleg hévízes eredetű, a hévíz visszahúzódása után a termekben forrástölcséreket hagyott maga után, melyek teljesen eltömődtek az oldási maradékkal. A barlang hőmérséklete egész évben 8-13 °C között van.

Rezi


Rezi már a kőkorszak óta lakott hely a majd 2000 fős település, lakossága a környékbeli jó munkalehetőségek miatt folyamatosan növekszik. A lakosság megélhetését a földművelés és állattenyésztés mellett a szőlőművelés biztosította. 1960-as években kőfaragás. A 418 méter magas Meleg-hegy dolomit szirtfokán állnak Rezi várának romjai. A vár építése valamikor a XI-XII. századfordulóra tehető. A vár többször váltott tulajdonost, utolsó gazdái a Gersei Pethő család volt. 1571-ben a család anyagi helyzete leromlott, a várat a XVI. Század végén felrobbantották. Ma a műemlékvédelem alatt álló várrom kedvelt kirándulóhely.

Kehidakustány


Három falu Kehida, Kustány és Barátsziget egyesülésével jött létre Kehidakustány. Mindháom település története a középkorig vezethető vissza. A török időben elnéptelenedett a vidék a várát  lerombolták. 1757-ben a Deák család házasság révén került Kehidára, amikor Deák Gábor feleségül vette Hertelendy Annát. Deák Ferenc 1808-54 között élt Kehidán, ezekben az években a reformkori Magyarország szinte valamennyi kiemelkedő személyisége járt Kehidán. Az 1740-ben épült kúria ma múzeumként és rendezvényhelyszínként működik.

A kénes termálvízre a 80-as években kútfúrás során véletlenül találtak rá. A fürdő 2003-ban privát vállalkozóknak köszönhetően az addig kültéri medencék megújultak, felépült a csúszdával élménymedencével bővített belső rész. A fürdőhöz három különböző kategóriájú szálláshely tartozik, a településen több magánszálláshely fogad vendégeket.


  • www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/negyedik-kotet-233E/festetich-csalad-tolnai-grof-29C6/
  • Zákonyi Ferenc: Egy résgi présház korszerű felhasználása (1973)
  • www.cserszegtomaj.hu/hu/telepulesunk/latnivalok
  • www.rezi.hu/rezi-var/
  • www.helikonkastely.hu

Öko, bio, elektro: hagyományos gazdaságok a Zala völgyében


Célcsoport: nyugalmat és a hagyományokat szerető vendégek, elektromos kerékpárral felnőtteknek ajánlom

Útvonal: Hévíz, Nemesbük: Korosajt műhely, Zalaköveskút: Teréz anya kilátó, Tarkarét bivalytenyészet, Zalaszentlászló: Zsankó gazdaság és Gyógynövények völgye, (Kemencés Kápolna), Vindornya láp.

Útvonal hossza: 34 km ebből 28 km kisforgalmú úton, és 6 km földúton

Szintkülönbség: 362 m emelkedő

Nehézségi fok: nehéz

Részvételi létszám: minimum 5 fő

Bevont szolgáltatók: Korosajt műhely, Tarkarét biofarm, Zsankó gazdaság, Gyógynövények völgye

Ellátás: hideg csomag sok folyadékkal és kóstolók a gazdaságokban

Megállópontok:

  • Nemesbüki Határ-híd: Hévíztől mindössze 5 km-re szép emelkedőn érjük el az 1860-ban a Köszvényes patak fölé épült kőhidat, melyet 10 éve nagyon szépen felújítottak. A történeti leírásokból kiderül, hogy a hidat már egyszer korábban, 1932-ben is renoválni kellett. A kétboltíves híd ritka építészeti megoldás, hasonlót a megyében nem is találni.
  • Korosajt műhely: már az út mellett látszik a Korosajt műhely családi gazdasága, ahol jersy tehéntejből készült házi kézműves sajtokat kóstolhatunk meg.
  • Zalaköveskút Teréz Anya kilátó: A 2 méter magas Kalkuttai Szent Terézről elnevezett kilátó 2012-ben épült a Kálmán hegyre. A kerékpárokat az út mellet hagyva pár perces sétával jutunk fel a 3 szintes kilátóra, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a Kovácsi-hegyre, a zalaszántói Béke Sztupára, a Rezi és Tátika várromokra, Keszthelyre és Hévízre. Szép időben akár Zalaegerszegig is el lehet látni.
  • Zalaköveskút, Tarkarét bivalytenyészet: Már a Teréz Anya kilátóból látjuk a modern bivalytenyészet épületeit, és a legelőkön nyugodtan kérődző bivalyokat. Majd 200 bivaly él a 300 hektáros területen teljesen szabadon, több hektárnyi erdő és vizes medencék is a bivalyok rendelkezésére állnak. A kilátóból leereszkedve ismerkedhetünk meg a szelíd bivalyokkal.
  • Zalaszentlászló Zsankó gazdaság: A boldog bivalyok után 5 kilométer kerékpározás után érjük el a Zsankó kisgazdaságot. Zsankó Norbert őshonos magyar sertésfajtákat a durocot és a mangalicát tart. A gazdaság tagja a 2018-ban létrejött Nyitott-porták egyesülésnek, szívesen mutatja be az állatokat és kínál kóstolót a késztermékekből az érdeklődőknek.
  • Gyógynövények völgye: Szintén a Nyitott porták egyesülés tagja, a Budapestről vidékre költözött tanár házaspár 2013 óta készít 100%-os, adalékmentes gyümölcsleveket, gyógynövény teakeverékeket, különleges fűszerolajokat, illóolajokat. A túra során megnézzük az illóolajok és gyümölcslevek készítésére alkalmas lepárlót és kóstolunk is finom gyümölcslevet.
  • Sénye Kemencés kápolna: Szilágyi István kérésére épült a kápolna, aki a sényei szőlőhegyen él, és falusi vendégházat működtet itt. A kápolnától gyönyörű kilátás nyílik a Kovácsi hegyre, a Virágosváron álló sztupára és Rezi várának romjaira. A kápolnához 18%-os emelkedő vezet, ezért bár a kápolna érdekes, de csak fakultatív lehetőségként illesztem be a túraútvonalba. Sénye után mindössze 2 kilométeren erdei földes úton jutunk át Vindornyaszőlősre. A 2 kilométeres szakasz nem véletlenül nem aszfaltos, így Sénye meg tudott maradni zsákfaluként.
  • Vindornyaszőlős: Bár Vindornyaszőlősön is gyönyörű természeti értékekkel, mint a Bazaltutca, a Vindornya-láp találkozhatunk, itt nem iktattam be több megállót a programba.
  • Karmacsot elhagyva az izraelita temetőnél még egy rövid megállót iktatunk be, az út másik oldalán áll a Dunántúl egyik legrégebbi betyár csárdája.
  • Gyöngyösi betyárcsárda: A csárdát 1729-ben urasági kocsmának építette Pethő János földesúr. A régi csárda a XIX. században a híres keszthelyi vásárok idején az állatkereskedők utolsó beszállóhelye volt. Sok kupec ivás közben már üzletet kötött a vásár előtti napon, ezáltal a csárda bérlője is jó haszonhoz jutott. A Gyöngyösi csárdában megfordult Sobri, Milfajt Ferkó, Papp Andor, Mógor (Nagy) Jancsi, Holics Gyuri, Gráfl Ádám is. Savanyó Jóska (1841 -1907), az utolsó hírhedt bakonyi betyár egyik legkedveltebb tanyája volt. Rezi Meleg-hegy alatt a Gyöngyös-patak partján fűzfa alatt kereszt jelzi Kökes Pista és Vak Illés sírját, akiket a 1863-ban a közelben lőttek le a pandúrok.

A túra során érintett települések

Nemesbük

A település nevében a nemes szó abból ered, hogy a falut kisnemesek és cselédjeik lakták. A Pécsi leváltárban őrzőt dokumentumok bizonyítják, hogy Nemesbük a középkorban a környék jelentős települése volt, sőt lakosainak számát tekintve Keszthelynél nagyobb település lehetett. Napjainkban a csodálatos Balatoni panoráma miatt sok külföldi, vásárolta meg az egykori szőlőket és csodálatos villákat épített a település keleti oldalán.

A település nevezetessége a Köszvényes patakon átvezető boltíves Határ-híd, mely az Ófalut és a szőlőhegyet köti össze. A híd bár régebbeinek néz ki 1860-ban épült. Az 1777-ben felszentelt Péter Pál temploma előtt szép park és a több mint 7 méter magas fénykereszt áll.

Zalaköveskút

Zalaköveskút az ország legkisebb falvainak egyike. Zalaköveskút első írásos említése 1408-ból származik, s a 15. században csak a Köveskúti nemes család tagjai és jobbágyaik lakták a települést.

Zalaszentlászló

A 8000 fős község a Szentlászlói család birtoka volt, 1977-től Gyülevész is Szentlászló része lett. Az 1985-ben Makovecz Imre tervei alapján, a lakosság összefogásával épült faluházban 8 vendégszoba várja a vendégeket. Az 5 km hosszú faluban Kehidakustány közelsége miatt több magánszálláshely is üzemel.

Sénye

A Zalai dombok közé ékelődött 150 fős zsákfalu a falu központjában az 1912-ben épült haranglábbal egy festői kisfalucska. A 80-évektől elöregedő falut a csendre és jó levegőre vágyó magyar és német családok emelték meg. A falu központjában a Fonfaliget vendégház elvonulások kedvelt helyszíne.

Vidnornyaszőlős, Vindornyafok

A település elnevezése a latin Vindornya- előtag a latin eredetű szőlőmunkás szóból származik. A vulkáni eredetű Kovácsi hegy lábánál, bár inkább hobbiként, de ma is foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Vindornyaszőlős mellett két tanösvény a Buruczki Ferenc Tanösvény, azaz Bazaltutca és az iskolásoknak kialakított lápvilág élővilágát bemutató Vidra tanösvény.

Vindornyaszőlős és Vindornyfok között egykor egy tó volt, majd a XIX. században tőzebánya működött itt, a területet lecsapolták a Vindornya patakot mederbe terelték. 2011-ben pályázati forrásokból elkezdődött a láp visszaállítása, így napjainkra gazdag élőhellyé vált.ű

Karmacs

A XIII. századi település két külön elkülöníthető részből a nemesi Kiskarmacsból és Nagykarmacsból állt. A Gyöngyös patak völgyében fekszik a falu, a helyiek hidak segítségével közlekedtek, így az 1000 főnél is kisebb településen 13 híd található. Karmacs és Hévíz között a kéktúra útvonalon izraelita temető található, ide temetkeztek a XIX. században Hévízre költöző lakosok, akik a fürdőtelepen éttermet és szállodákat üzemeltettek.

Források:

  • www.vindornyafok.hu/
  • www.nyitottportak.hu/
  • A gyöngyösi betyár csárda: Dr. Zákonyi Ferenc, Dr. Darnay-Dornyay Béla, Dr. Dömötör Sándor

Időutazás a Festeticsek örökségének nyomában kerékpárral és postakocsival


Célcsoport: exclusivitást kereső vendégeknek

Útvonal: Hévízi-tó, Keszthely: Festetics Kastély, Georgikon Majormúzeum, Fenyves-alle, Szendrey telep: Szendrey Júlia emlékház, Fenékpusztai major, Keszthely Helikon liget és Helikon emlékmű, Sziget fürdő, Vonyarcvashegy: Helikon taverna, Gyenesdiás: Festetics Imre állatpark, Hévíz.

Útvonal hossza: 36 km, ebből 8 km postakocsi, 28 kilométer elektromos kerékpár

Szintkülönbség: 180 m emelkedő

Nehézségi fok: közepes

Részvételi létszám: pontosan 6 fő

Bevont szolgáltató: Helikon kastély, Halászcsárda, Helikon Taverna, Kerékpárszállító

Belépőárak: Kastélymúzeum: 2900 Ft/fő, Helikon Taverna pincelátogatás: 500 Ft/fő

Ellátás: Kastély kávézó fissítő limonádé, Halászcsárda könnyed ebéd, fröccs a Helikon Taverna pincében

Megállók:

  • A Festetics örökséghez kapcsolódóan az első megálló a Hévízi-tó, melyre az első fürdőépületet I. Festetics György építtette. A tavat elhagyva Hévíz-Keszthely között csodálatos környezetben mocsárciprusok között kerékpárúton kis emelkedő után fél óra alatt elérjük a Balaton fővárosát Keszthelyt.
  • A Festetics kastély, kastélypark és Hintómúzeum meglátogatása idegenvezetővel. körülbelül 1,5 órás vezetés után a postakocsira szállunk. A kerékpárokat segítő autóba teszi és átszállítja a Fenékpusztai majorhoz.
  • A postakocsi útvonal a Georgikon Majormúzeum mellett halad el. A műemlék épületben nyitotta meg kapuját szintén Gróf Festetics György által alapított Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézete.
  • A postakocsi II. Festetics Tasziló feleségének Mary Hamiltonnak kedvenc útvonalán az általa ültettetett fekete fenyvesekkel övezett "alle"-n halad. Postakocsin utazva, távol a mai forgalom zajától, valóban egy időutazásban lehet része a túra résztvevőinek.
  • Az alle gazdasági útvonal is volt, malmok és szántdóföldek mellett a mai Szendrey telep intézőségi házai a XIX. században épültek. Szendrey Júlia, Petőfi Sándor feleségének születési helyét 1923 óta emléktábla jelzi.
  • Fenékpusztai major épületegyüttesénél jelenleg felújítási munkálatok folynak. A római kori erődítmény falai közül ma a kapu, az ókeresztény típusú háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak. A major épületek a ló- és a tehénistállók látszanak ugyan, az épületegyüttes várhatóan 2021-re megújul.
  • Kerékpárral tovább indulunk Keszthely felé. A közeli 400 éves Vámházra csak messziről pillantunk rá, de meg kell említeni, hogy a vámház udvarán egy hajóépítő műhely is állt, Festetics Pál itt építette a Balaton első nagy vitorlását a Kristoph nevű sószállítóhajót. Később vitorlások sora: Pali, László, Fecske, Juditta, Stella és a leghíresebb első menetrend szerinti balatoni vitorláshajó a Phoenix is itt épült 1797-ben.
  • Az 5 km kerékpározás után a következő pihenő a Keszthely leghangulatosabb vendéglőjében a 30-as években épült nádfedeles Halászcsárdában. A csárdakertjéből csoda-szép balatoni panorámában gyönyörködhetünk.
  • A Helikon ligetben, a Festetics György 1817-19 között rendezte meg a híres író, költő találkozót a Helikon Ünnepségeket. A Helikon elvevezés a múzsák helyéről a görögországi Helikon-hegységről kapta a nevét. Eltekerünk a park közepén álló kupolás emlékmű mellett, melyet 1921-ben emelt a város. Ezután teljesen a Balaton parton haladva elmegyünk a Szigetfürdő mellett, amely az első vízre épített fürdőház volt 1864-ben.
  • Egy kis emelkedő után csodálatos panorámában lesz részünk a Helikon Taverna teraszán, ahol II. Festetics Tasziló és Mary Hamilton hercegasszony is szívesen gyönyörködött.
  • A Festetics Imréről elnevezett állatpark után a kerékpárosút jó minőségű ugyan, de modern bevásárlóközpontok között haladva már átjár az érzés megérkeztünk a XXI. századba.

Festetics örökség

A túra során nem érintjük, az összes Festetics örökségi helyszínt.

Festetics kastély

Festetics Kristóf megbízásából Hofstädter Frigyes tervei alapján 1745-ben kezdték el az akkor 34 helységgel rendelkező barokk stílusú U alakú kastély építését. Az épületet Festetics György idejében (1792-ben) a könyvtárral, a levéltárral és a kápolnával bővült. A következő jelentős átépítés Festetics Tasziló idejében volt, hiszen a herceg rangos felégésének, Hamilton hercegnőnek rangos otthont szeretett volna biztosítani. Elkészültek a báltermek, nagyobb vendéglakosztályok és a központi fűtés és vízvezeték. Ekkor nyerte el a kastély a mai formáját.

A kastély könyvtára 90.000 könyvel és folyóirattal Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára. Külön regiszterekben kaptak helyet a történelmi, tudományos, zenetudományról, földrajzól, lótenyésztésről, állattartásról, mezőgazdaságról szóló könyvek. A Festeticsek több nyelven, angolul, németül, latinul, olaszul, franciául is beszéltek, sok tudományos könyveket gyűjtöttek a saját érdeklődési körükben és a Georgikon iskola tanulóinak részére agrártudományok témakörben.

A 42 hektáros park természetvédelmi terület és 2015-ben az egykori angolkert mintájára újult meg. A gyönyörű óriásfákkal, virágágyásokkal beültetett parkot szökőkút, oroszlános kút, aranyhalas tó is díszíti.

A Festetics kastély télen-nyáron számos rendezvénynek: erkélykoncerteknek, nyári színháznak, lovaskocsizásnak, filmfogatásoknak, esküvőknek ad helyszínt. A főúri életformák kiállítás egész évben látogatható forgalmas hónapokban akár 60.000 látogatót fogad havonta.

Hintómúzeum

A kastély parkjában a volt lovardában található Magyarország legnagyobb megmaradt hintógyűjteménye. A kiállítást több mint 50 kocsi és hintó alkotja, több híres történelmi személy tulajdonából származó kocsi és hintóval is látható, mint például Mária Valéria főhercegnő utazó kocsija, Ferenc Ferdinánd park kocsija, valamint Rudolf trónörökös homokfutója. A lovaskocsik mellet egyedülálló a lovasszánokból álló gyűjtemény.

Amazon ház

Keszthely első szállodájában, mely 1780-ban épült, 2016-ban nyitott meg a Főúri utazások és úti kalandok kiállítás. Az interaktív kiállítás bemutatja, hogy milyen volt a Habsburg birodalom úthálózata, milyen lehetett lovaskocsin rázkódnia XIX. században. Illetve milyen csomagokat vittek magukkal a korabeli utazók. A tárlat a vasúti, és vízi közlekedés rejtelmeibe is beavatja az érdeklődőket.

Vadászati és vasútmodell kiállítás

A kiállítás alapját képezi Windisch-Gräz hazánknak adományozott gyűjteménye, csak úgy mint Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán, báró Dózsa György trófeái. A tetőtérben 2,7 kilométer terepasztallal Európa egyik legnagyobb vasútmodell kiállítása látogatható. A tervek szerint 2021 januárjára negyven vad fajjal és alfajjal, valamint vad ritkaságokkal bővül a Vadászati Múzeum két új szárnya.

Pálmaház és madárpark

2012-ben megnyitott pálmaház a trópusi és a mediterrán fajok legszebb hagyományait mutatja be, frangipánik, hibiszkuszok, növényritkaságok gyűjteménye folyamatosan bővül. A 2016-ban nyitott madárparkban közel 40 vízimadár faj él.

Georgikon Majormúzeum

A múzeum Festetics György által 1797-ben alapított Georgikon. 1848-ig tangazdaság működött az épületben, ahol juhászok, tehenesek, majorosok, juhászbojtárok, kocsisok, béresek, gyalogbéresek, a parasztiskola tanulói és napszámosok dolgoztak. A Georgikon kertészetében nevelt facsemeték és a cserszegi szőlőből származó vesszők keresettek voltak az egész Habsburg-birodalomban. A legnagyobb bevételek juhtenyésztésből születtek. Az épületeket 1972-ben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum vette át, gabonatisztítást és tárolást bemutató kiállítás, majd ököristálló lóistálló, juhhodály, és mezőgazdasági eszközöket és gépeket bemutató kiállítás kapott helyet.

Festetics Mauzóleum

Festetics Tasziló herceg megbízásából készült 1925-ben. A földalatti kriptába lépcsősor vezet. A Festetics családtagok közül először Mary Hamilton hercegasszonyt temették el, majd 1933-ban Festetics Tasziló, 1941-ben fiuk III. György herceg temetésére került sor. György felesége Maria Haugwitz 1972-ben hunyt el Bécsben, hamvai 1990-ben kerültek át a mauzóleumba. A mauzóleumot 2015-ben felújították. 2019-ben tervezett II. Festetics György ünnepélyes újratemetésére sajnos technikai okok nem kerülhetett sor. A mauzóleum a Szent Miklós temetőben áll, csak kívülről látogatható.

Balatoni Múzeum

A századfordulón Lovassy Sándor és Csák Árpád kezdeményezésére megalakult a Balatoni Múzeum egyesület, a Múzeum épülete, az egyik első vidéki múzeumként 1925-28 között épült fel neobarokk stílusban. A múzeum gyűjteményeinek nagy része a sepsiszengyörgyi és a sümegi gyűjtemény egy részével kimenekítés során a II. világháborúban, bombázáskor elpusztult. A múzeum a Balaton és környéke kulturális és természeti értékeit mutatja be. Az állandó kiállítások a Balaton geológiáját, a balatoni halászatot, fürdőkultúrát, turizmusát, néprajzát és a balatoni várakat is bemutatja. A Festetics örökség projekt keretében 2020 őszén adták át a Festetics szabadulószobát.

Helikon liget

A Helikon liget 1883-ig Festetics birtok volt, ekkor cserélte el Festetics Tasziló a kastélybővítéséhez szükséges területtel. Ez a park a város legnagyobb zöldterülete 17 hektár és 1960 óta természetvédelmi terület. A park a híres irodalmi ünnepségek színtere, ahol dunántúli értelmiségiek, főként írók találkozhattak. A résztvevők emlékfákat ültettek a parkban, a legtöbb fa lombhullató, mint hárs és gesztenye óriások, melyek elérik a 13 méter magasságot is átlagos törzsátmérőjük pedig 50-70 centimétert. A parkban álló 8 oszlopon álló, kupolás emlékmű a Helikon emlékművet 1921-ben az újkori Helikon Ünnepségek 100. évfordulójára avattak fel.

Fenyves allé

A fasort 1880-ban Mary Hamilton hercegasszony telepítette, a tervezéshez Londonból Ernest Miller európai hírnevű kertészt hívták. Az út a keszthelyi uradalom fő gazdasági egységeit: Vadaskertet, Újmajort és Fenékpusztát köti össze. Teljes hossza 7,8 km ebből 6 km a Fenyves allé. A gazdasági utak fásítása a földbirtokos jól felfogott érdekében szükségszerű volt. Az értékes feketefenyő védelmére gyorsnövésű fajokat, mint a nyír és a nyár ültettek. Az allé jegenyéit az 1934-ben megnyitott Halászcsárda építéséhez vágták ki. Napjainkban kb. 672 fa van az alléban és a hézagokon körülbelül 180 darab hiányzik.

Fenékpusztai major

A major a római kori erőd helyén a XIX. században épült. A IV. században a provinciát átszelő Aquiliaból Aquincumba és Sopianéből Savariaba vezető hadiutak találkozásánál 15 hektáron 44 toronnyal védett erődítmény állt. Az erőd a IX. században pusztul el, köveit Keszthely és a környező települések építésére a századok során elhordták. Festetics László arab, Festetics Tasziló pedig angol telivéreket tenyésztett a majorságban, mely az 1930-as évekig Közép-Európa vezető lótenyésztő telepe volt. A lovak számtalan versenyen nyertek, ez pedig komoly bevételeket jelentett a Festeticseknek. A lótenyésztés mellett fontos volt a szarvasmarha és a birkatenyészet is, a majorság körüli földeken pedig növénytermesztés folyt.

A XX. század második felében tudatosan igyekeztek felszámolni a major arisztokratikus jellegét, a régi épületek mellé lenfonógyárat telepítettek, az istállókat csökkent komfortú lakásokká alakították.

2020-ban pályázati formásnak köszönhetően elkezdődött a már életveszélyessé vált épületek felújítása. A kancaistállóban hagyományos lótartást mutatják majd be. Továbbá épül rendezvénytér, piknikező, főúri szabadidőpark is.

Csillagvár

Festetics László építtette a Balatonszentgyörgy határában álló középkori várra emlékeztető várat 1821-ben. Nevét furcsa csillag formája miatt kapta és vadászház funkciót töltött be. A környék lakói úgy tudták, hogy valaha betyárok tanyája volt, akik kútba vezető lépcsőn csalták a mélységbe üldözőiket. Más legendák szerint török erődítmény, föld alatti alagút volt a vár helyén, de erre dr. Sági Károly kutatása rácáfoltak. Jelenleg étterem és hagyományőrző gazdaság működik, ahol folyamatosan érdekes családi rendezvényekkel várják a látogatókat.

Helikon Taverna

1820 táján épült, a Festetics család borospincéjének, az olasz Taverna elnevezés Mary Hamiltontól származik. A műemlék épület teraszáról csodálatos a panoráma, nem véletlen, hogy a Hercegasszonynak nagyon megtetszett a présház épülete. A körülötte húzódó uradalmi szőlők borát egykor diásbor néven palackozták és árulták. Az államosítás után a Zala Megyei Tanács gyermeküdülője volt, majd a 60-as évek végétől vendéglátóegységként működött. Ma magántulajdonban van 2008-as felújítása majd a mellette álló Zenit Hotel megépítése után a környék egyik fontos wellness szállodájaként, múzeumként és rendezvényhelyszínként működik.

Festetics Imre állatpark és Természet Háza látogatóközpont

Festetics Imre a legtöbb gyapjút adó juhfajták tenyésztésével foglalkozott, felfedezte a mutáció alapelveit, a szelekció és az evolúció kapcsolatát, a 2012-ben megnyitott állatpark az ő nevét viseli. Az állatparkban őshonos szarvasmarhafajták, juhfajták, lófajták, sertésfajták, nemesített magyar kecske, magyar szamár, magyar tyúkfélék, pulykafélék, víziszárnyasok, magyar fodros tollú lúd, gyöngytyúk, kutyafajták vannak. A hazai vadfajok közül gímszarvassal, őzzel, dámvaddal, vaddisznóval, fácánnal, valamint fogollyal, vaddisznóval találkozhatnak az érdeklődők. A Bakonyerdő Zrt.-hez tartozó Természetháza Látogatóközpont a Keszthelyi-hegység földtörténetét, domborzatát, állat- és növényvilágát mutatja be. vaddisznóval találkozhatnak az érdeklődők. A Bakonyerdő Zrt.-hez tartozó Természetháza Látogatóközpont a Keszthelyi-hegység földtörténetét, domborzatát, állat- és növényvilágát mutatja be.

Források:

  • Zákonyi Ferenc: Egy résgi présház korszerű felhasználása (1973)
  • www.helikontaverna.hu/
  • www.elmenygazdasag.hu/
  • www.helikonkastely.hu
  • www.korke.ayaclab.com/doc/Keszthelyi_Fenyves_Alle_kiadvany.pdf
  • Móricz Béla: A balatonszentgyörgyi csillagvár építéstörténete 1960

A Berek titokzatos világa, családi túra


Célcsoport: családok, iskoláskorú gyerekkel, természeti szépségek iránt érdeklődő fiatalok

Útvonal: Hévízi-tó, Keszthely, Helikon strand, Fenékpusztai major, Kis-Balaton Látogatóközpont, Balatonberény, Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Balatonfenyves, Imremajor, Somogyszentpál

Útvonal hossza: 37 km kerékpárral és 14 km kisvonattal + a visszaút trranszferrel

Szintkülönbség: 89 m emelkedő

Nehézségi fok: könnyű

Részvételi létszám: minimum 6 fő

Bevont szolgáltató: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kis-Balaton Látogatóközpont, Kerékpárszállító transzfer

Belépőárak: Kis-Balaton Látogatóközpont 2000 Ft/fő illetve családi jegy: 5900 Ft, Kisvonatjegy: 235 Ft/Felnőtt (16:20 indulási időpont)

Ellátás: Frissítő limonádé a Helikon strandon és a Látogatóközpontban, pizza Balatonmáriafürdőn a Garden Restaurant & Pizzériában, Fagyi a Florida fagyizóban.

Megállók:

  • Véderdő: Mocsári ciprusokkal és mamutfenyőkkel beültet véderdő a Hévízi-tó partján.
  • Gesztenyesor: Keszthely városát több mint 380 fából álló védett gesztenyesor mellett haladva érjük el.
  • Helikon strand: A Balaton parton egy frissítő limonádéra állunk meg a strand mellett található Halász csárdában, mely a 1934-ben a Festetics alle jegenyefáiból épült 1934-ben.
  • Festetics major és római kori erőd romjai: Az egykori római erőd romjainál, melyet több útikönyv Valcum néven emleget mindenképp érdemes megállni. Bár a IV. században épült, 15 hektárt fallal és 44 bástyával körbezárt építmény Pannónia egyik legnagyobb erődítménye volt, a köveket a századok során elhordták. Az erőd köveiből épült többek között a jelenleg felújítás alatt álló Festetics major épületegyüttes. (A major épület leírása az előző túránál a 27. oldalon olvasható).
  • Kis-Balaton Látogatóközpont, 2020 őszén nyitotta meg a kapuit a Kis-Balaton Látogatóközpont, ahol interaktív kiállításon ismerkedhetünk meg a mocsárvilág növény és állatvilágával, vagy például, megtudhatjuk, hogy miért is olyan fontosak a méhek. A kiállítás során fél órás filmesítésen a Balaton-felvidéki Nemzeti Park legmodernebb mozijában Fekete István leírásaival aláfestve, hogy a Kis-Balaton egész évben egy csoda. A Nemzeti Park szervezésében több szakvezetésen is részt lehet venni, de ezen túra során megismerjük a Fehérvízi láp állatvilágát is.
  • Balatonmáriafürdő szabadstrandján megpihenve lehetőség van egy balatoni fürdőzésre, és egy könnyed ebéd elfogyasztására. A déli part egyik legjobb fagylaltozójában a Florida fagyizóban még mindenképpen útba ejtjük. A gyerekeknek ez mindenképp motiváció a tovább indulásra.
  • Balatonfenyvesen a délután induló keskeny nyomvonalú kisvonattal 14 kilométert utazunk Somogyszentpálig.

A túra során érintett települések

Fenékpuszta

A római korban a Balaton vízállása a maihoz hasonló lehetett. Fenékpuszta közelében volt a Balatonon a legfontosabb átjárója, ahol fontos provinciát átszelő, kereskedelmi útvonalak keresztezték egymást. A XIX. század végétől folynak itt kutatások, melynek során 3 erődkaput, 6 kerek tornyot, 22 kőépületet, a falakon kívül pedig csaknem 1100 sírt tártak fel. Talajradar felmérések alapján még több épület található az erődben és kb. 4000 sír a temetőkben. Az erődön belül ismert a Horreum (gabonatároló), diadalív, gazdasági épületek, padlófűtéssel ellátott lakóépületek, ókeresztény bazilika, többszintes magtár.

A IV. században épült fel a fenékpusztai erőd. 433-tól a hunok fennhatósága alá került a Dunántúl, majd a keleti gótok lettek e terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül. Az ő fia Nagy Teodorich, valószínű, hogy Fenékpuszta környékén született. Theuderikről formázták a mondabeli Dietrich von Bern ("Theoderich von Verona") alakját. Később az avar birodalom része lett, az erődben élő zárt közösséget nevezi a régészet Keszthely-kultúrának. Az erőd a X. század végén véglegesen elpusztult.

A puszta a magyar nyelvben nem csupán lakatlan, "elpusztult" tájat, illetve települést jelent. A falvaknál is kisebb települések, településrészek szorosan kapcsolódtak a nagybirtokrendszerhez. Lakóik rendszerint nem saját telekkel bíró jobbágyok voltak, hanem alkalmazottak, akik lakhatás és járandóság fejében mezőgazdasági a majorságban.  Számos közülük, mint maga Fenékpuszta is, egy korábban lakott hely újraéledéseként jött létre.

Balatonszentgyörgy

Fontos révátkelőhely, 1730-ban Bél Mátyás a neves utazó halászoktól, hajósoktól hangos településről tesz említést. Bottyan-Fenék-pusztai rév 20 perc alatt ért át a Balaton hajdani öblén. Mikor rossz idő, volt az utazók néha napokig is várakozni kényszerültek, a Vámház (Fenékpusztán) és a Szállár ház, (Battyánpusztán) volt a várakozópont vagy akár a betyárok, a híres Patkó testvérek búvóhelye. Battyánypusztán az egykori Festetics kastélyban nádüzem és dongagyár működött.

1839-ben töltés és híd létesült a korábbi révátkelőnél, ahol a XX. század elején még hídpénzt kellett fizetni.

1861-ben épült meg a vasútállomás, melynek neve Keszthely külső pályaudvar volt, fontos vasúti csomópont volt. A vasútállomás épületét 2016-ban újították fel.

Balatonújlak

A falu határában húzódik a Nyugati-övcsatorna, mely kiváló lehetőséget kínál horgászni vágyók számára. Sokan kedvelik a magyaros ételeket kínáló Kukorica csárdát is.

Balatonkeresztúr

Festetics Kristóf nevéhez fűződik építtette fel a barokk stílusú kastélyt, ahol a Festeticsek intézői laktak. Ma a kastély Bél Mátyás látogatóközpont és 2014-ben teljesen megújjult, szálláshely és konferenciaközpontként működik. Bél Mátyás neves tudós, író, utazó 1731 telén hosszabb időt töltött a kastélyban vendégeskedve.

Balatonberény

Halászatból élő település, ma több szálláshelye és szabadstrandja is van. Nevezetessége a Múltház 1906-ban épült talpas ház, ahol népszokásokról szóló kiállítás látható. Bartók Béla is járt a településen, látogatását emléktábla jelzi.

Balatonmáriafürdő

A XIX. században a filoxéra járvány idején gróf Szécsényi Imre szőlőtelepítési kormánybiztos irányításával a Festeticsek birtokaiból több, mint 500 telket parcelláztak ki. A települést Szécsényi Imre feleségéről Balatonmáriának nevezeték el. Az első villák egyike volt a híres Béla-vár, amelyet Bernáth Béla ügyvéd építtetett. Sajnos az egykori Bernáth villát az idők során teljesen átalakították.

Több szálláshely és ingyenes, rendezett strandok és a kedvelt horgászhelyek miatt a télen pár száz lakót számláló Balatonmáriafürdő is megtelik élettel a nyári hónapokban.

Balatonfenyves

Viszonylag új település, a Nagyberek közelsége miatt még a XIX. század végén is ritkán lakott mocsaras vidék volt. Egészen a 90-es évekig Fonyódhoz tartozott. A 2000 fős település a nyári hónapokban változatos programokkal, ingyenes stranddal várja a családosokat.

A gyerekeknek felejthetetlen élmény a fenyvesi kisvasúton felfedezni a Berek titokzatos világát. A Fehérvizi Láp a XIX. század közepéig a Balaton öble volt, mára a varázslatos vízivilág csak egy töredéke maradt meg. Az 1500 hektáros Fehérvízi Láp 1977 óta védett terület, ahol megtalálhatóak a láprétek ritkaságai, mint a magyar lednek és a mocsári nőszőfű, vagy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park címermadara a nagykócsag vagy például a nyárilúd is.

A Balatonfenyvesi kisvasút a XIX. században lecsapolt területek könnyebb elérésére készült 1950-ben, ennek elődje egy 4 kilométer hosszú lóvontatású vasút volt. Eleinte nem volt személyszállítás, gazdasági célja volt tőzeget és mésziszapot szállítottak. Az ötvenes évek végéni indult el a személyszállítás a 80-as években már külföldi turisták is utaztak a nosztalgiavonattal Csisztapusztára. A kisvasút jelenleg Somogyszentpálig jár, jelenleg pályázati forrásokból ujjá épül, és valószínűleg jövőre már ismét járni fog a kisvasút másik ága Táska és Csisztapuszta irányába is.

Csisztapuszta

Az ötvenes években Somogy megyében is olajat keresve bukkantak rá a Buzsákhoz tartozó Csisztán a 42 fokos meleg vízre. A kénes víz a mozgásszervi panaszokat gyógyítja. Bár az utóbbi időben voltak fejlesztések, Csiszta még mindig nehezen megközelíthető fürdőhely. A víz gyógyhatása, a kedvező árak és a nosztalgikus hangulat miatt mégis sokak által kedvelt a fürdő.

Táska

A XIII. században említik először írásos okmányok a Villa Task néven, mely település a török időkben a frontvonalon feküdt és szinte teljesen elpusztult. A XVI. Század második felében a törökök szerb/horvát lakosokat telepítettek a Balaton déli településeire. A betelepítés majd egy évszázadon keresztül folyt, a telepesek bár nyelvüket elhagyták, hagyományaikat mind a mai napig folytatják.

Buzsák

Buzsák nagyközség helyén a középkorban Akts és Magyari falvak voltak. Buzsák napjainkban a különleges népművészetéről ismert. A faluház állandó kiállításán tekinthető meg mindhárom híres hímzésfajta a vézás, a boszorkányos, és a rátétes, más nevén "bécsis" hímzés. A Népművészeti Tájházban állandó kiállítás mutatja be a XIX. századi népi építészetet, hímzéseket, és fafaragásokat. A tömésház udvarán évente többször néptánc és hagyományőrző programokat is szerveznek.

Somogyszentpál

A térségben egyedülálló a községben található 26 darab útszéli kegyszobrok és kőkeresztek, melyek a hála kifejezésére állítottak a XIX század végén. Mára a lakóházak egyharmada külföldi tulajdonban van, nyugat-európai tulajdonosok nyaraló és lakóhelye. A pitvaros nádfedeles házak egy részét szépen felújították.

Somogyvár

1091-ben Szent László királyunk alapította hazánk egyik legtekintélyesebb monostorát Somogyváron. A mára már csak romokban fennmaradt nemzetközi jelentőségű bencés apátság épület melletti interaktív kiállítás az egykor virágzó monostor életét mutatja be.

A településen található Szácsényi Dénes 1870-ben épült eklektikus kastélya, mely ma szociális nevelőotthonként üzemel.

Források: