Kirándulás Zalaszántóra

Zalaszántó története rendkívül érdekes és gazdag múltra tekint vissza. A település, amely jelenleg 976 főt számlál, első írásos említése 1236-ból származik, amikor a veszprémi püspök prédiumaként jegyezték fel. 1437-ben Zsigmond király a Gersei Pethő családnak adományozta az egész települést. Az ő emléküket őrzi a falu központjában található Pethő kúria, valamint a település fölé magasodó Tátika vára is, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a szomszédos Rezi várra, Kovácsi hegyre és a Balatonra.

A zalaszántói Három Hegy Egyesület 2012 óta minden év szeptemberében megrendezi a Szántói Lovas Találkozót – Puszták Népe Lovas Viadalt. Az évek során számos település, mint például Salföld, Gyenesdiás, Keszthely, Cserszegtomaj, Galgahévíz, Isaszeg, Komárom, Martonvásár és Tordas lovasai is csatlakoztak a rendezvényhez és rendszeres résztvevői lettek. A lovas versenyzők különféle történelmi témájú ügyességi feladatokat teljesítenek, mint például kardforgatás, kelevézvetés, célba dobás, valamint török fejek levágásának és vad elejtésének imitálása.

Ősbükkös

A Balaton Felvidéki Nemzeti Park területén Zalaszántó község határában kettős lávaömlésű kúp található. A Tátika-hegyet két vulkánkitörés hozta létre. A környéken nagyobb valószínű őskori sáncrendszer húzódott. A Tátika ősbükkös állománya az első bazaltkúpon található, természetes állapotú őserdő, melynek koros fái 210-220 évesek.

Kotsyvízimalom

A faluban ősi mesterség volt a gabona őrlés, már a török idők alatt is vízimalom állt a jelenlegi Kotsy malom helyén.A most is látogatható malom a XX. század közepén került a Kotsy család birtokába. 1946-ban teljesen új malom épületet készítettek, modern lisztőrlő malmot szerettek volna kialakítani, de a malomtechnikát már nem fejlesztették tovább, csupán egy darálógépet szereltek be.

Miután az üzemeket államosították, a malom 1974-ig csak állati takarmányt darálhatott. Kotsy Nándor,  édesapjának be kellett szolgáltatnia a cséplőgépeit és a malmot is, bár papíron nem vették el, mindent önként fel kellett ajánlaniuk. 1960-ban a szántói Petőfi TSZ elvezette a vizet a malomtól, mondván, hogy a kertészetnek van rá szüksége. A család előbb dízel-, majd villanymotort szerzett be, és a falu állatai számára darálták a terményeket. A rendszerváltás után némi kárpótlásban részesült Kotsy Nándor, de leginkább annak örült, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park megvette és felújíttatta a malmot, valamint új berendezéseket is hoztak. A látogatók gyakran kérdezik, hogy vajon a patakot nem hozzák-e vissza az épület mellé.

Tájház

A falu központjának egyik ékessége a középkorban épült Gersei-Pethő-kúria. A helyi védettség alatt álló műemléki épület azt a kort idézi, amikor a Gersei-Pethő család volt a falu és Tátika várának uradalmi birtokosa. A nemesi család mintegy 200 év alatt, a XVII.-XVIII. században megyegyűléseknek is otthont adó járási székhellyé és híres vásártartó hellyé fejlesztette a községet, templombővítéssel pedig jelentős egyházi privilégiumokat szerzett. E korszak a település fénykorának tekinthető, így nem véletlen, hogy a képviselő testület döntése a romos épület teljes felújításának terhét vállalva a patinás Gersei-Pethő-kúriára esett.

Zalaszántó korai kápolnája

Fő utca 77. A kápolna egyhajós, félköríves szentélyű, alacsony, zömök tornyos, kelet-nyugat tengelyű, boltozott épület. A hajó teljes szélességét átfogó félköríves apszisú szentélye nyugat felé néz. A szentélyt egy rézsűs támpillér támasztja. Vaskos keleti tornya, melyet falazott nyolcszögű gúlasisak fed. A legújabb kutatások szerint a torony másodlagosan épült a hajó keleti homlokzatához. A torony csatlakozó fala alatt ugyanis vakolt-meszes réteg található. Úgy tűnik, hogy a barokk kápolna egy korábbi, talán lakóépület felhasználásából épülhetett, eredetileg torony nélkül. Ez a kicsiny kápolna ismereteink szerint Magyarország legkisebb kápolnája. Az 1441. évben a temetőben lévő kápolnát szentelték fel, a Szent Kozma és Damján, a jelenlegi plébániatemplom mellékkápolnájaként, a Boldogságos Szűz Szeplőtelen Fogantatása titulussal. A török pusztítás során feltehetően az 1555. évben a Szent Kozma és Damján plébániatemplom egy időre használhatatlanná vált, ez a kápolna szolgálhatott az itt maradt néhány család számára vallási menedékül és községi templomul. A XIX. század első felében a kápolnát átépítették, és Szent Vendelt tisztelték védőszentjének, aki a jószágtartó gazdák és pásztorok választott pártfogója. De vannak olyanok is, akik Szent Erzsébet kápolnaként ismerik. Az oltár fölötti Madonna képet 1830. év körül Kopácsy József az akkori veszprémi püspök ajándékozta Zalaszántónak.

Szent Kozma és Szent Damján templom

A templom egyhajós, nyugati végén toronnyal, keleti végén támpilléres sokszögű szentéllyel ellátott gótikus stílusú épület. A torony alsó emeletén nyílások, sisakja alatt mind a négy oldalon nagyméretű, barokk jellegű félköríves harangablakok láthatók. A hajó déli oldalán erős támpillérek állnak, közöttük pedig román és gótikus stílusú ablakok nyílnak. A déli oldalfal előtt a korábbi oldalkápolna alapjai találhatók. A szögletes alakú szentélyt is támpillérek erősítik.

A szentély ablakai csúcsíves, gótikus kőráccsal ellátott ablakok. A keleti végén két pillér között elhelyezett talapzaton Szent János szobra áll. A hajó déli fala vakolatlan, melyen az ún. szegények Bibliája látható és egy múlt század végi eklektikus mellékoltár.Az északi falon barokk, hangvetős szószék van. A szentélyt félkörös diadalív választja el a hajótól. Ezen a falon folytatódik a bibliai képsor. A szentély déli oldalán kis mélységű ülőfülke, északon korai reneszánsz sekrestyeajtó, tőle keletre pedig a gótikus szentségház látható. Leggazdagabb részlete a kőrácsos, csúcsíves ablakok és a fal sarkaiban található középkori háromnegyed oszlopok.

Vastag, tömör falai, támpilléréi és zömök tornya is középkori eredetét igazolják. A településnek azonban nem ez az első temploma, hiszen a korábban említett 1236-os oklevélben már említést tesznek a faluban álló Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomról. A templom 1242 körül elpusztult és csak Zaland – későbbi tulajdonos és veszprémi püspök – birtokvezetése alatt kezdődtek újra az építkezések.

Az 1957-59-es feltárások Kozák Károly régészeti munkájának eredményeivel azt mutatják, hogy Szántó jóval régebbi település, mint ahogy hivatalosan a korát számítják. Ezt bizonyítják a sekrestye alatt és előtt kb. négy méterre feltárt falmaradványok, amelyek a község korabeli, első templomának létezését igazolják.

A templom védőszentjei, Szent Kozma és Szent Damján. Bizánci eredetre utalnak. Tiszteletük először a keleti egyházakban, majd nyugaton egyaránt elterjedt. Kik voltak? Arab származású ikerpár, orvosok, akik Égé városában (Cilicia) ingyen gyógyították a testi-lelki betegeket. A Dioklecián-féle üldözés idején 303-ban kínhalált haltak. Népszerűségük gyorsan elterjedt, mint az önzetlenség földi helytartóit tisztelték bennük. Belekerültek a katolikus naptárakba (szeptember 26.), a szakrális művészetbe, valamint a magyar királyi korona bizánci abroncsán az ő zománcképük is látható. A templom továbbvitte a vértanúk patrociniumát és viseli a mai napig is.

Zaland, mint birtokos, új templom építésébe kezdett. A régi köveket felhasználva építtette fel a mai templomtest középső részét. Belsejében ma is látható a faragott kváderkövekből épült déli fal, a korabeli bejárattal. Ma azonban "Szűz Mária szobrának fülkéjéül szolgál", fölötte három román stílusú ablak befalazott mélyedésével, amely kevés fényt engedett a templomba. Magas, gerendás mennyezetű építmény volt, keleti végénél szögletes lezárású szentéllyel és lőrésnyi ablakokkal. Tornya ekkor még nem volt.

A templom körüli kis dombon rakott fallal körülvett temetőt alakítottak ki. (Ma, a három román stílusú ablakból kettő látható, ugyanis a harmadik helyére barokk ablakot vágtak, a bejárati nyílás elé pedig a XVIII. században támpillért építettek.) A püspök 1258-ban teljes vagyonát a veszprémi püspökségre hagyta. A templom Zaland 1262-es halála után csak az 1290-es évekig volt az egyházmegye tulajdonában, gazdát cserélve a környék tartományuraival.

1342-ben királyi birtok lett Szántó, az egyház pedig cserebirtokkal lett kártalanítva.

1378-ban Nagy Lajos király a Tátika várát és a falut a Lackfiaknak adományozta. A falu fejlődésével és a lakosság gyarapodásával a templom már kicsinek bizonyult. A Lackfiak gondoskodásának köszönhetően nyugati irányban bővült a templom, amelyet korai csúcsíves ablakkeret igazol. A toronyról, még ebből az időből sincs biztos ismeretünk. Feltehető, hogy a torony egészében a következő bővítmény eredménye. Ez pedig a következő birtokos a Gersei Pethő család nevéhez fűződik.

A család 1437-ben kapta meg a birtokot és 1438-ban ők lettek a szántói plébániatemplom kegyurai is. Több évszázadon keresztül birtokolták, egyben fejlesztették is a térséget. A templom nagyobbítására is sor került, így a régi román kori szentélyt a hajóval megegyező méretűvé szélesítették, gótikus boltozással fedték és négy csúcsíves ablakokkal tették világosabbá a sokszögű szentélyt.

A szentélyablakok kőrácsai ekkor készültek, a padlót vörös téglával burkolták.

Az oltár festményekkel, a falak figurális festésekkel voltak díszítve. A templombelső terét is bővítették, délen egy oldalkápolnával (feltételezhetően családi temetkezőhelynek szánták), valamint egy keresztelő kápolnával.

A keresztelő kútnak csak a talapzata maradt meg. Egyik mennyezeti, boltozatzáró rózsája ma a szenteltvíztartó alsó részét képezi.

Az építkezések a XVI. századra is átnyúlhattak, ezt a reneszánsz kori sekrestyeajtó bizonyítja. A kápolna keleti oldalához szélfogót építettek, az egész elé pedig egy zömök testű tornyot emeltek Bejárati ajtót két helyen is vágtak, a torony északi és déli falán.

Az építkezések a korai reneszánszban fejeződtek be. Ekkor zúdult a mezővárosra a török pusztítás és kizsákmányolás. 1555-ben a török felégette és kirabolta a települést, ekkor a lakosság elmenekült, vagy a török áldozatául esett. A templomot is felgyújtották, melynek teteje leégett, beomlott és egyúttal használhatatlanná vált. 1576-ban a török ismét felégetett mindent.

A templom falai omladoztak, de az újjáépítésre csak a török megszállás után került sor. A templom újjáépítésére csak 1730-as években került sor. Az építkezések több helyen az újjáépítés hevében folynak, ám Szántón pénzhiány miatt a középkori falakat egészítették ki. A középkori ablakokat befalazták, nagyobb ablakokra cserélték, – elpusztítva a középkori értékeket -, a szentély barokk boltozatot kap, a templom pedig két képes, négyszobros új oltárt. Ez ma is megvan, akárcsak a kőből készült, kagylós faragású keresztelő kút, vagy a gótikus gyémántmetszésű és csavart lábazatok.

Az oldalsó kápolnákat nem építették újjá, de a falakhoz vastag támpilléreket építettek, amelyeknek építészeti funkciójuk nincs. A tornyot megmagasították és ekkor helyezték el benne a vátkai harangot. "Az 1700-as években a Vátkai patak tisztítása közben találták meg és hozták a szántói templom tornyába. A harangot a törökök elől ásták a patakba, így az ellenség nem találhatta meg, mert nem látott friss ásást. Vátka falu – a Tátika hegy lábánál – lakossága kihalt, a harang több 100 évig volt elásva és csak a szerencsének köszönhető, hogy megtalálták. A harang a mai napig is misére hívja Zalaszántó hívő lakosságát és kíséri utolsó útjára Zalaszántó halottait.

1865-ben készült terv alapján a Festeticsek háromhajós bazilikává kívánták átépíteni. Szerencsére nem sikerült.

A XIX. század során a barokk főoltár ismeretlen okok miatt kikerült a templomból. Helyére jellegtelen oltár került, fölé egy festményt helyeztek, amely 1893-ban készült Bécsben (h. Bauer munkája), Szent Kozmát és Damjánt ábrázolja. A festmény ma a szentély baloldali falán látható. Később a tiroli faragású Jézus Szíve-szobor állt az oltáron 1972-ig .

Az 1930-as évek elején, a falun áthaladó országutat kívánták kiegyenesíteni. Ehhez a templomdomb keleti és nyugati oldalát elhordták, így a templom körüli középkori temető és az azt körülvevő kőfal jelentős része elpusztult. A torony elé és végfala alatt új támfalat emeltek, ezzel a déli részt is körülvették, amelybe romantikus keresztet emeltek.

A XX. század régészeti munkái hozták felszínre a középkori értékeket. 1933-ban Darnay Kálmán, – Sümeg múzeumigazgatója -, az oldalkápolnák alapköveit tárta fel. 1957-60-ban a műemléki hatóság kezdett falkutatást. Ekkor került helyére a templom építéstörténete és ekkor váltak láthatóvá a román és gótikus stílusú részletek.

1972-ben, új előírások szerint a liturgikus teret át kellett alakítani. Ennek az volt a lényege, hogy a misézés ismét szemből történjen. Ehhez alakították a berendezést. Az oltár ambó márványból készült, felette pedig egy festett, függő feszület látható, mindezekkel középkori hangulatot idézve. A templom búcsúját szeptember 26-át követő vasárnap ünnepli a falu lakossága.

Halomsírok

A Balaton egyik legnagyobb, de még nem kutatott kora vaskori erődített telepe, a Zalaszántó melletti Tátika hegy alatt 288 - csoportokba rendeződő - halomsír terül el. A halmok átmérője 3 és 45 méter között, magasságuk a 0,5 méter és 6 méter között váltakozik. A halottakat hamvasztás után gyakran kő- illetve fakonstrukciós sírkamrába helyezték amit kővel valamint földdel fedtek.

Béke sztupa

Zalaszántó és a környező erdők, hegyek és dombok rendkívüli nyugalmat árasztanak, az ide érkezőket lenyűgözi a természet hihetetlen ereje, energiája.

BopJon (JinSoo Lee) dél-koreai buddhista szerzetes elhatározta, hogy Magyarországon vagy Csehországban, felépít egy Buddha-szentélyt, amely a béke, boldogság, megvilágosodottság szimbólumát képviseli. Hazánk mellett döntött. A Balaton-felvidéken, keresve a megfelelő helyet. Hosszas keresgetés után sem talált olyan helyet, ahol megnyugtatóan elfogadja a lakosság egy ázsiai vallás "szent" épületét. Az 1990-es októberi választásokat követően falu polgármestere felajánlotta Zalaszántó közigazgatási helyén a sztupa megépítését.

Ezt azonban topográfiai kutatómunka előzte meg, amely kiderítette, hogy a Világosvár nevű hegyre korábban más kultúrájú népek nem építkeztek, nem hagytak örökséget. A veszprémi püspök is tudomásul vette és elfogadta a szentély megépítését. (zalaszanto.hu)

Az építési költség főképpen a dél-koreai nép adakozásából, valamint az osztrák emberek adományából gyűlt össze (kb. 40 millió forint). A kivitelezést magyarok végezték. A 24 méter átmérőjű és 30 méter magas építményben elhelyezték Buddha földi maradványát, amely a tibeti Potala-palotából került Indiába, – a mindenkori Dalai Láma száműzött helyére -, majd onnét Svájcba került a buddhista iskolába. Buddha tanításai, ereklyéi és egy 24 méteres életfa található a Sztupa belsejében. A Buddha szobor Dél-Koreából származik. A sztúpa felső szintjén található imamalmokat az érdemek és a bölcsesség halmozására és a negativizmus megtisztítására használják. Az 50 db imamalom megforgatásával mintegy 45 millió mantrában levő erényteli jótéteményeket keltünk életre.

A világbékéért épített épületet személyesen a XIV. Dalai Láma (TendzinGyaco) avatta fel 1993. június 17-én.Európa egyik legnagyobb sztúpája! 2006-ban felújították.

A sztúpa melletti Milarepa Meditációs Központban rendszeresen tartanak előadásokat, lelki gyakorlatokat, elvonulásokat, tanításokat, vallási ünnepeket a buddhizmus követői.

Buddhizmus

Sakjamuni Buddha több mint 2500 évvel ezelőtt érte el a megvilágosodást és kezdett tanítani Indiában, tanításai még napjainkban is időszerűek.

Nem számít kik vagyunk vagy hol élünk, mindannyian boldogságra vágyunk és kerüljük a szenvedést. Buddha azt ajánlotta, hogy a szenvedés legyőzéséhez vezető utunk során segíteni kell másokat amennyire csak tőlünk telik. Továbbá azt is tanácsolta, hogy ha valójában segíteni nem tudunk, legalább arra figyeljünk, hogy ne ártsunk senkinek.